Már megbízóm rég távol volt. Ültem a kis házban, aztán észbe kaptam: menni kéne. Beesteledett, mire útnak indultam volna.
-Másnap elindulok-kerestem valami fekhelyet s próbáltam aludni, hogy holnap mihamarabb elvégezzem a dolgomat. Az éjszaka nyugodt volt reggel korán elindultam fel a hegyekbe.
Éreztem Sagenta a közelben van. Megérzéseimre hallgatva megtaláltam és ő is engem.
-Legalább nem kell azzal szenvednem hogy egy ilyen ocsmányságot megkeressek-kiáltottam oda teljes nyugodtsággal majd vártam.
Nem kellett sokat, felém fordult s támadott. Először nehéz volt kitérni a sziklatömbök elől de később már könnyebb...Nem egyszer a mozdulataiból ki lehetett
következtetni,mit akar.
-Most én is beszállok a játékba!-elővettem a nyílvesszőket és elkezdtem rá célozni. Az első a kezét találta el a második egyenesen a szemébe fúródott.
Hangosat ordított, aztán semmi. Szép halála volt. Kerestem valami "fegyvert" amivel leszedhetem a fejét. Találtam is. Az elvesztett testrészét egy ruhadarabba csomagoltam, majd elindultam
visszafelé. A véres nyilat nem volt szívem letörölni azt is kezembe fogtam. Még egy bizonyíték. -Ha kell megkapod-mosolyogva továbbálltam- A fene akarja ezt a szörnyet eltemetni.
Visszamentem a találkahelyre s vártam....
-Csak a fejet el ne veszitsem mert akkor nem hinne nekem.