1. Fejezet:

A sz�l sz�rny�n

L�ttam a kisl�nyon, hogy nagyon megviselte, ami a faluj�val t�rt�nt.
Tudtam, hogy nem hagyhatom itt egyed�l.
- Mi a neved? K�rdezte a kisl�ny.
- Ilyen, �s neked?
Leguggoltam a kisl�ny mell�, �s odany�jtottam neki egy kis kend�t, hogy
k�nnyeit megt�r�lhesse benne. Mikor m�r l�ttam rajta, hogy m�r nem olyan
szomor� vagy csak nem mutatta, akkor �jra megk�rdeztem t�le:
- Mi a neved?
- Anna. mondta halkan a kisl�ny.
- Rendben. Akkor Anna, szeretn�l rep�lni? K�rdeztem t�le ,�s �r�ltem
,hogy m�r teljesen megnyugodott .
- Te tudsz rep�lni? Nocsak mien cuki f�leid vannak. Nem is ideval�si vagy.
- H�t nem.
- Igen szeretn�k rep�lni.
Fekete, feh�r felh�k jelentek meg k�r�l�ttem, amit�l Anna kicsit
megr�m�lt.
- Mi t�rt�nt veled? K�rdezte csod�lkozva a kisl�ny.
- �tv�ltoztam pegazuss�.
- Ahonnan te j�ssz, ott azt mindenki meg tudja csin�lni ?
- Nem, sajnos ezzel egyed�l vagyok.
- Gyere, �lj fel a h�tamra!
Felsz�llt a h�tamra �s n�h�ny pillanat m�lva m�r fent rep�lt�nk az �gbe.
Nagyon hideg volt b�r az att�l volt, hogy magasba rep�lt�nk.
- Nnagyon hihihidegvan. Mondta reszketve a kisl�ny. �n is �reztem, hogy
hideg van de, mivel sokat rep�ltem m�r ez�rt annyira nem zavart, de tudtam
,hogy egy kisl�ny nagyon k�nnyen meg tud f�zni f�leg ,hogyha nincs hozz�
szokva a hideghez.
Kicsit lejjebb ereszkedtem.
- Most is f�zol?
- M�r nem annyira.
- Akkor j�.
- M�g sohase l�ttam ijen k�zelr�l felh�ket.
A kisl�ny t�tott sz�jjal b�mult az �gbe, �n meg rep�ltem tov�bb.
- Akkor most itt a lehet�s�g.
Egy ideig m�g n�zte a felh�ket, de egyszer �szrevett valami furcs�t.
- Mi az ott? K�rdezte, de most m�r l�tszott rajta, hogy a felh�k m�r nem
�rdeklik.
- Nem tudom.
Leereszkedtem a f�ldre, �s visszaalakultam. A kisl�ny m�r tudta mi�rt
jelentek meg k�r�l�ttem a felh�k ez�rt most m�r nem ijedt meg.
- Maradj, itt mindj�rt visszaj�v�k. Azzal elmentem egyenesen a furcsa er�
ir�ny�ba. Rem�lem nem lesz baja a kisl�nynak, addig ameddig sz�tn�zek.

2. Fejezet:
A v�ratlan tal�lkoz�s


Amikor el�rtem azt a helyet ahol m�g nem r�g a s�t�t er�t �reztem addigra,
csak egy �veget l�ttam a f�ld�n. Egy �res kinyitott �veget.
- Vajon mi volt benne?
-
Nem gondolkoztam azon sok�ig, hogy mi volt benne, mert egy sik�t�s t�rte
meg a csendet:
- Seg�ts�g! Hagyj�l m�r b�k�n!
Futottam, ahogy csak tudtam a hang ir�ny�ba. Mire oda�rtem a kisl�ny m�r
nem volt eszm�let�n�l.
- Ki vagy te? Olyan s�t�t volt, hogy csak annyit l�ttam, hogy nem ember,
mert ahhoz t�l nagy meg a form�ja nem volt emberi. a s�t�ts�g hamarosan
elt�nt. Az alak nagyon ismer�s volt.
- H�t nem eml�kszel r�m? k�rdezte g�nyosan arccal.
- De most m�r igen. Te vagy az az eg�rszellem, aki ut�lta Sagent�t.
Valamit�l most sokkal nagyobbnak �s er�sebbnek t�nsz. Csak nem… Abba
az �vegbe, ami a f�ld�n volt abba �kk�szil�nkok voltak igaz?
- Igen, el�g gyorsan r�j�tt�l haland� l�tedre.
- Mi�rt b�ntottad a kisl�nyt? � nem az ellens�ged!
- � csak a terv r�sze volt.
- Mien terv? Erre m�r sajnos nem tudtam r�j�nni.
- Azzal, hogy az altat�porommal elaltattam, el�tte elkezdett sik�tani �s te
idej�tt�l, �gy v�gre lesz�molhatok veled. A barlangba, ami �szakon van, azt
most ellept�k macskaszellemek.
- Arr�l nem �n tehetek!
- Mivel eltemetted Sagent�t ez�rt a macskaszellemek, azt hitt�k m�r kihalt
az eg�sz hely, ez�rt elfoglalt�k! Ha nem temetted volna el, akkor azt
hitt�k volna, van egy er�sebb szellem a k�zelbe, �s nem j�ttek volna oda !

- Azt te meg honnan tudod?
- Meg�rz�s, itt a bossz� ideje! Meghaltok mindketten!
- Azt majd megl�tjuk!
�gy �reztem rajtam, m�lik minden, ez�rt nem t�tov�ztam el�vettem az �jam
�s belel�ttem egyet, ami egyenesen a szem�be ment. M�g � a ny�lat pr�b�lta
kih�zni a szem�b�l �s k�zbe ordib�lt a f�jdalomt�l addig �n odarohantam �s
felkaptam a kisl�nyt a f�ldr�l �s elszaladtam. Amikor, �gy �reztem nem
k�vet akkor �talakultam pegazuss� �s a kisl�nnyal, egy�tt elrep�ltem. A
kisl�ny lassan fel�bredt ez�rt a f�ld fele kezdtem rep�lni. Amikor m�r a
kisl�ny fel�bred akkor elmes�ltem neki mi t�rt�nt.
- K�sz�n�m, hogy megmentett�l. H�h�h�pchii!
- Te megf�zt�l, v�rj, hozok t�zif�t.
Elindultam az erd�be t�zif��rt meg k�t k��rt hogy t�zet, csiholhassak.
Tal�ltam is t�zif�k �s egy-k�t k�vet. Visszamentem a kisl�nyhoz.
Szerencs�re nem esett baja. A fadarabokat egym�s k�zel�be tettem a k�vek
seg�ts�g�vel pedig t�zet csiholtam.
- Most itt �szak�zunk ha nem baj. Tudom egy h�zba jobb, lenne de, nincs a
k�zelbe egy falu se.
- Itt is j� csak ne j�jj�n az a szellem.
- �hes vagy Anna?
- Igen.
- V�rj, h�tha van n�lam valami.
El�vettem egy t�sk�mat, ami tele volt mindenf�le dologgal:
Gy�gyf�vekkel, �vegekkel, meg egy-k�t alm�val.
- Tess�k itt egy alma rem�lj�k j� lesz. Odany�jtottam neki az alm�t. A
m�sik alm�t �n ettem meg. Mire v�geztem vele addigra a kisl�ny m�r elaludt.
Reggel arra �bredtem, hogy kisl�ny valakivel besz�lget.
- Ki ez a furcsa l�ny itt Anna? K�rdezte egy sz�momra ismeretlen f�rfi.
- � itt Ilyen (Ilien). � k�s�rt el id�ig �s k�pzeld, rep�ltem a h�t�n,
amikor pegazusalakba volt, megv�dett egy eg�rszellemt�l �s nagyon kedves
volt hozz�m.
- Ennek �r�l�k Anna.
Mire fel�bredtem a kisl�ny m�r nem volt ott. Csak egy lev�l �s egy zs�k.
A zs�k teli volt p�nzzel. A levelet pedig Anna �rta, hogy hazament a
b�csik�j�val.
Amikor a lev�l v�g�re �rtem akkor nagyon boldog voltam �s elindultam az
erd�be…