Hamono, Liona �s Xelosz megold�sa

Hamono  2007.10.23. 10:12

- L�ssuk csak - mutattam r� az enyh�n r�gi t�rk�pre. - ha j�l veszem ki akkor pont a ..a... legmagasabb toronyban k�t�ttem ki ???? - szemeim elkerekedtek a t�rk�p l�tv�ny�n. Nem csak az�rt mert el�g nagy utat kell kifel� megtennem  , ha nem mert minden ajt� t�m�r vasb�l van �s csak k�v�lr�l, az �r cser�n�l nyitj�k ki.  Egy hat�rozott mozdulttal let�ptem a t�rk�pet a falr�l �s d�h�ngve �sszecsavartam. Majd az �jult �rh�z fordultam, aki dagadt has�n fek�dt. Leguggoltam �s megakartam ford�tani, de nem voltam pont er�m telj�ben �s nem igaz�n ment. M�r �pp siker�lt volna, amikor a vas ajt� meg�l ki�lt�sokat hallottam.  Az ajt� megr�zk�dott, de ut�na semmi, kir�ntottam a Shurikent.

- Na v�gre egy kis izgalom! - az ajt�t ekkor egyre hevesebb d�ng�sek r�zt�k meg. - Gyere csak!

M�r el�re ki�lveztem a harcot �s sok gyilkol� katon�ra sz�m�tottam.. az ajt� nyikorg� hangokkal

led�lt, s az ajt�ban Xelosz �llt. D�bbenten n�ztem r�.

- Te meg mit keresel itt? - futottam a �lel� karjaiba.

- Kdar meg�rezte, hogy t�rt�nt veled valami baj, azonnal rohantam abba a kocsm�ba ahol utolj�ra l�ttak, ott megmondt�k ,hogy egy k�v�r alakkal ment�l a Himeji-jo palot�ba, �s... - nem tudta tov�bb mondani mert a folyos�r�l iszonytat� nagy �v�lt�sek hallatszottak.

- A katon�k! - ki�ltotta, megragadta a kezem �s az ajt�hoz akart r�ntani, de nekem jobb �tletem t�madt �s �n kezdtem el h�zni az ablakhoz.

- Mi a? Liona? - csod�lkozott.

- Hallgass �s k�vess, az ablakon kereszt�l egyszer�bb. - kih�ztam a kardom �s a r�csra csaptam, az mintha �vegb�l lenne , t�rt �ssze. Felugrottam az ablakba, �s letekintettem a s�t�t m�lys�gbe, ez kiss� megijesztett, hisz m�g mindig nem voltam er�s, de a makacss�gom kitartott.

- Igyekezz! J�nnek! - ki�ltotta Xelosz, aki az ajt�ban �llt. Intettem neki ,hogy j�jj�n. Mikor mell�m �rt, er�sen magah�zoh h�zott. - Felk�sz�lt�l? - s�hajtottam, �s b�lintottam. Neki k�sz�lt�nk az ugr�shoz, de a palot�t hatalmas mennyd�rg�s r�zta meg, olyan er�s, hogy lecs�sztam az ablak sz�l�r�l �s egyenesen a m�lybe zuhantam volna, ha nincs ott h� f�rjem. Iszonytat� gyorsas�ggal elkapta a karom �s tartott, a nagy s�t�ts�gben viszont megl�ttam az egyik tet�t, ami k�zel volt.

- Eressel �s te is ugorj! - sz�ltam � b�lintott. Hirteln zuhanni kezdtem �s ahogy v�rtam pont az egyik alattunk l�v� tet�re. Xelosz is meg�rkezett, �pp id�ben mert a katon�k hirtelen megjelentek az ablakban ahonnan kiugrottunk. Az es� szakadni kezdett �s a nagy v�z f�gg�ny�n kereszt�l alig l�ttunk valamit. Len�ztem , alattunk m�g 4 sor tet� volt.

- Ugr�s! - ki�ltottam. �s egym�s ut�n pattogtunk a a cserepeken, m�r sz utols�n vvoltunk, de a talaj m�g mindig messze volt. A katon�k viszont nem adt�k fel, pontosan az alattunk l�v� ajt�n �z�nl�ttek ki.

- Mit sz�ln�l egy kis bemeleg�t�shez? - k�rdeztem b�tran, �reztem , hogy Xelosz kaj�nul elvigyorodik.

- Benne vagyok! - mondta �s m�g egyet ugrottunk egyenes a katon�k sokas�g�ba. Felemeltem a kezem �s hatalmas t�z karik�kat form�ltam vele a zuhatagba, az ellens�g or�t�sa felemel� �rz�s volt, Trien sz�m�ra, szeg�nyt r�g engedtem gyilkolni, ha csak egy napig nem �rzi a v�r �des illat�t, mag�t�l kit�r, de most boldogan adtam �t a testet neki. Xelosz is boldogan k�sz�nt�tte:

- Egy kis gyakorl�s Trien? - k�rdezte �s kih�zta az Ondilt. Trien nevet�se is oly �rd�gi volt, hogy a katon�k fele beleborzongott.

- Versenyezz�nk! - ki�ltotta �s � is el�vette a Shurikent, s les�jtott, a kard �le p�r percel k�s�bb csak a v�r piros sz�n�ben �szott, emberi v�rben. Az elej�n minden rendben ment, a hull�k �gy estek a f�ldre mint a v�z cseppek. De ez nem tartott sok�ig, egy figyelmetlen pillanatban �les f�jdalom nyilallt, a nyakunkba. Trien ijedten n�zett a fekete folyad�kra, ami a sebb�l sziv�rgott.

- M�reg... - csak ez az egy sz� hagyhatta el ajkunk, ez az er�s m�reg meg�ll�thatatlanul terjedt a test�nkbe �s meghaltunk...elmer�lt�nk a nagy s�t�ts�gbe.

Mint a fuldokl� , aki felsz�nre �rt vett�nk leveg�t. Egy nagy sz�n�ban tal�ltam magam, s k�r�s k�r�l holtak vettek k�r�l. Egy halv�ny mosoly jelent meg arcomon,  el�vettem a m�rgez�s ellen v�d� talizm�nom. Annak z�ldes f�nye, soha nem alszik ki.

- Tudtam ,hogy m�g egyszer hasznodat veszem. - Fel�ltem �s lesepertem magamr�l a szalma sz�lalakat. ' De hol van Xelosz?' - k�rdeztem magamban, mikor valami mocorg�st �szleltem a h�tam m�g�tt. Megfordultam, f�rjem l�ncra verve f�g�tt az egyik falon, szinte k�bultan. Az nyak�bol is az a fekete m�reg sziv�rgott. Mosolyogva mell� s�t�ltam.

- Kelj fel! A m�reg m�r �gy sem hat! Neked is van talizm�nod! - mondtam unottan. � s�hajtva fel emelte a fej�t �s egy er�tlen mozdulattal let�pte mag�t a fallr�l.

- �h, nem �r, hogy te sosem agg�dsz miattam! Pedig �n hal�lra idegeskedtem magam mikor Alia s�rni kezdett �s Kdar is meg�rezte , hogy bajban vagy.- v�ll�ra tettem aa kezem.

- Legk�zelebb legyen hat�sosabb a seb, tal�n akkor siker�l sz�vrohamot kapnom. - elmosolyodott �s k�zen fogott. �n is mosolyogtam. - menj�nk, m�r l�tni akarom a gyerekeimet. - k�r�l n�ztem. - �gy l�tszik a legmagasabb toronyb�l , a legm�lyebb pinc�be ker�lt�nk, legal�bb itt nem kell ugrani! - odas�t�ltam az ablak alatti falhoz �s egy hat�rozott mozdulattal bele�t�ttem, azon a helyen egy hatalmas lyuk t�tongott. �sszecsaptam a kezem. -Na , �gy l�tszik teljesen vissza t�rt az er�m! -Xeloszt nem zavarta , hogy egyetlen szerelme k�pes volt bet�rni egy t�m�r falat,m�r megszokta. �tl�ptem a romokon �s egy �t �llt el�ttem. Sok fa �s friss reggeli leveg�. elindultam a t�rk�p szerint a m�sodik �thoz, ami kifel� vezetett, ha onnan ki�r�nk akor m�r csak egy fal v�laszt el minket egy foly�t�l. �m egy ismer�s , recseg�, m�ly hangot hallottam.

- HOGY HOGY MEGSZ�KTEK???? HISZ MEGHALTAK!!!!!! - ' Ez az a szem�t f�reg aki bez�rt ide tegnap! Most megfolytom!' - gondoltam �s hirtelen visszafordultam, de Xelosz megragadta a karom.

- Rossz ir�nyba m�sz! A c�lpontod egyenesen el�tt�nk van! - mutatott egy erdei �sv�nyre, csak ugyan onnan hallatszott a hang. P�r percen bel�l m�r szemben tal�ltuk magunk a Himeji-Jo palota ur�val.

- Liona a sz�k�tt v�delmez� szellem �s Xelosz a l�zad� isten. - k�sz�nt�tt minket elismer� mosollyal. - Ha ti itt vagytok, akkor a gyermekeitek sem lehetnek messze azzal a macsk�val. Ha titeket meg�ltelek, mutatott r�nk. - megkeresem �ket �s... - itt elgondolkozott. - majd �n felnevelem �ket. Sosem hallottam volna, hogy k�t kisbaba ekkora er�vel rendelkezne. Az � seg�ts�g�kkel �n uralhatom mondjuk... az eg�sz vil�got... az istenek m�r gyeng�k, nem tudnak rendesen ir�ny�tani, itt az ideje egy �j nemzed�knek....

- BEFEJEZTED????? - ki�ltottam idegesen. - M�r bocs�nat ,hogy �gy megzavarom a k�pzelg�seidet, de el�sz�r �lj meg minket!- azzal egy hatalmas t�z �radatot z�d�tottam r�. L�that�lag, ez v�ratlanul �rte, ugyan is a f�l test�t meg�gettem. De � csak nevetett.

- H�t te nem is seg�tesz a feles�gednek? - k�rdezte Xelosz, aki kardj�ra t�maszkodva figyelt.

- F�lek zokon ven� �s megs�rt�dik nem lesz k�nny� kib�k�teni, r�ad�sul f�raszt� napunk volt ess�nk t�l a ny�las ' �n leszek a vil�g' ura sz�vegen �s d�g�lj meg! - mondta hal�l nyugodoton �s telekinetikus erej�vel r�zud�tott egy f�t a palota ur�ra. De ez nekem volt el�g. Kih�ztam a kardom �s lecsaptam a fej�t. El�gedetten n�ztem szerelmemre.

- Na most m�r mehet�nk haza!