|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.14. 12:50 - |
Már megint itt vagyok*gondolta Hiei,miközben a Hirui-kőt nézegette a nyakában* nem tudok elszakadni ettől a helytől,ettől a helytől,ahonnét kitagadtak...Húgom...te vagy még számomra a remény...Yukina...*lenézett a fennsíkról* |
[195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
| Reméli minden rendben lesz és Morph tényleg megérti, hogy egyedül nem boldogul. Nagyon fáj a háta, ideje új fájdalomcsillapítót bevenni. |
| Gyors ujjakkal érintgeti a termosz oldalán kirajzolódó betűket....Megtaláltam...nagy a hó nem tudok kijutni innen...azt hiszi életére törünk....küldöm a képeket*hatalmasra nyitja szemét hátha lencséje most hatékonynak bizonyol, bár egy ideje sejti, hogy átverés csak* |
| -Hum, ez hatékony volt*, csodálkozva néz szét hová tűnt a férfi. Sehol senki. Ennyire jó eredményre még ő sem várt. Eddig tartott az álom, mellette minden férfi gyerek lesz. Hátizsákjában keresgél, mégsem állhat a szoba közepére hogy a házigazda nevét kiáltsa. Most még van egy kis ideje addig beüzemeli a "termoszt". Morph talán segíthet neki, kiutat találni, nem szeretne a hósivatagban veszni. A termosz halkan zümmög, betesz egy pár új kontaktlencsét és minden figyelmét a termosznak szenteli.* |
| *Majdnem elkiáltottam magát egy olyan szóval ami mesérti a női nemet,de inkább visszafogta magát. Égett a bőre,és megfogta a pofon helyét. nem is az volt a baj,hogy fájt neki,de még egy nő sem ment el ilyen messzire,hogy felpofozza. Mintha az anyja lenne. Gyalázatos. Most aztán pont úgy néz ki,mint egy kisfiú aki taslit kapott az anyjától. Már azt morfondírozta,hogy bemegy és egyszerűen leszúrja a nőt. De nem vitte rá a lélek, Inkább felugrott egy fára,és ott gubbasztott.* |
| *Hiei-t még sohasem ütötték meg. Még egyszer sem...egyetlen egyszer sem. Már lendítette volna a kezét,hogy visszaüt,de a keze megállt a magasban. Nem tett mást,minthogy eltűnt. Igen. Szó szerint. Hiei eszméletlen gyors és Violett nem is látta,hogy kiment az ajtón és most a tomboló viharba van . Kinnt áll a gleccser szélén és majd szét vetette a düh.* |
| Te jó ég honnan szedi ez az ember, hogy meg akarja ölni, micsoda ötlet. Már megint egy leheletre van a haláltól, nem szórakoztatja. Döbbenet, három szeme van, alig bírja elnyomni irigy sóhaját, bezzeg ha ő úgy látna. De nem lát, csak annyira, mint egy tengerimalac. Tök jó az a szem, bámulja egy kicsit, mondjuk szívesen megtapizná, lehet, hogy kamuzik. Elveti az ötletet, dühös férfiakkal nem lehet beszélni, végül lendül a keze, hogy elhallgattassa a férfihisztit, a pofon ilyenkor bevállik. Keze csattan a férfi arcán, végül is kellemes meleg a bőre. |
| A családi titkok nem érdekelték, ő sem szeretett a családjáról beszélni, tartozott annyival a megmentésért, hogy gyorsan elfelejtette a hallottakat. Akkor világos a házigazda imiko, csak tudná, hogy mi az, de különösebben nem érdekli, bár úgy tűnik a férfi egyre dühösebb, talán mégis meg kellene kérdezni, lehet, hogy erre büszke. |
| *Most jött csak rá mekkora idióta volt. Úgy megrémítette a nőt,hogy az majdnem elájult. Nem is csoda. Pár percig Hiei is hallgatott,és várta a nő reakcióját. Lehet,hogy lekever neki egy pofont,ha a "hisztisebb fajtából" való. De lehet,hogy kitör belőle a sírás,ha olyan "félős fajta". Nagy kő esett le a szívéről...és mert mindent tudni akart. A nő teljes szándékát kutatta. És meg is fogja találni. Ebben igen biztos* |
Mindent tudni akarok! *aztán leült a nővel szemben,vészjóslóan közel. Olyan közel,hogy kardja egyetlen vágásával kiolthatta volna a nő életét.*
Ki az a Morph? És miért akar engem eltenni az útból? Vagy mit akar? Tisztázzuk a dolgokat! Bevallom: aljas voltam egy csöppet. Látod ezt?-a homlokára mutat- még nem világos igaz?-majd váratlanul letépte a kötést és kinyílt a harmadik szeme-ez itt egy Jagan. Nem vagyok gondolatolvasó,de egy kicsit rá tudok jönni az érzéseidre+ilyen dolgokra. Azt ajánlom ne hallgass el előlem semmit sem. Nem akarlak megölni. De nem fogom várni,hogy te végezz velem.-szemei szikrát szórnak- |
*Már csak ez hiányzott-gondolja. Nem fogom kiönteni neki a szívem. De majcsak kimagyarázom valahogyan.*
Nos...az édesanyámat kerestem meg. Ezen a vidéken élnek a hótündérek. De ő már halott. Én nem vagyok hótündér,nem erről van szó.Én...imiko vagyok.*hogy mi az az imiko,csak reménykedett,hogy a nő nem kérdezi meg,különben begurulna.Senkinek semmi köze hozzá,hogy őt egykor kitagadták innét.Jobban mondva el akarták pusztítani. Ránézett Violettre olyan tekintettel,hogy az semmiképpen nem jelent jót. Mély levegőt vett és felállt. Onnét nézett le Violettre. Most ő volt a magasabb,és leigazó testtartásba állt. És ennyit mondott:* |
| -Köszönöm itt kényelmesebb. Rég tudja már, hogy ha földön ül kisebbet esik. -nem halok meg estem már ki vonatból is, elmúlik ez is.
Nem veszi figyelembe a férfi sértéseit, legjobb szó szerint értelmezni mindent. -igen, valóban ez itt egy gleccser, miért jó itt élni? |
*Aztán átfut egy rossz villanás a szemén. Szörnyű ilyenkor a szemébe nézni. Még a vér is megfagy ekkor az ember ereiben.*
Rendelni?! Ne röhögtess. Megvan itt nekem mindenem.És egy gleccseren lakom. Ahol egy lélek sem jár. De...miért kérdezed ezt már másodszorra?*idegesen birizgálja a kardját* |
*Hiei látja a fájdalmait a nőnek. Nem akar hozzászólni. Keménynek kell lennie. De a nyelve magától megoldódik és a következő pillanatokban már beszélt is:*
Miért ülsz a földre Violett? Hiszen itt van a fotel is*mutat rá a fotelra.Aztán,hogy kemény legyen,ennyit mondott:*
Csak azért mondom mert az emberek olyan törékenyek. Nehogy meghalj itt nekem. Nincs pénzem temetésre.*mondja durván. Ez most elég bunkó beszólás volt,de semmi kedve hízelkedni* |
| Újra támad a lelkiismerete, nézi a házigazdát és egyre nehezebb a feladat. -Nincs semmi baj, köszönöm .
Szívesen lenne máshol, bár Morph szerint a lehető legjobb helyen van. Nem lenne okos dolog a házigazda előtt beüzemelni a termoszt.
Szép szemei vannak, szemreveszi a fiú kezét is erősnek tűnik, két perc alatt kiszorítja belőle a lelket. Hazamegy keres egy jóravaló fiút és hozzámegy, szül egy csapat gyereket és kitűnő anyuka lesz, csak jusson ki innen. Hat a tabletta, elmosolyodik, a fájdalomcsillapítótól érzelgős lesz.
|
| Szorongatja a jeget és egyre rosszabbul érzi magát, ha sokáig itt marad totálkáros lesz, a háta is fáj, mindig az esés másnapja a legrosszabb. Zsákjához megy és előkeresi a fájdalomcsillapítóit, jó esetben nem lesz túl feldobott tőlük. Gyors egymásutánban lenyel két tablettát. Lassan hatni fog, addig leül a fiúval szemben a földre . .-Futárszolgálatunk egyik legjobb a szakmában, nem könyveket és nem katalógusrendeléseket viszünk házhoz, a legkülönbözőbb óhajokat igyekszünk kielégíteni. Nemcsak szállítunk, nyomozunk is, felkutatjuk az óhajtott tárgyat bárhol legyen az. Többen veszik igénybe szolgáltatásainkat, mint az valaha reméltük volna.
Megkérdezem mégegyszer, talán rendeltél valamit csak elfelejtetted, főnökömmel most nem tudok kapcsolatba lépni.
|
| *Látja,hogy a nő a kezét nézegeti,és most azt is meglátta,hogy a tenyerei szinte kigyulladnak. Szó nélkül eltűnt mint a villám,és 3 jégkockával tért vissza amik vászonkendőbe voltak csavarva. Szótlanul,hideg arckifejezéssel odanyújtotta a kendőt,és leült a nővel szembeni fotelra majd tovább kortyolta a kávéját* |
*Észrevette nő szemében felgyülemlő könnyet,és a szemében tükröződő fájdamat*
Valami...baj van?*kérdezte;Sejtelme sem volt róla,hogy a forró kávéscsésze nagy fájdalmat okoz,és éget,mert számára egyeltalán nem volt meleg.* |
| -Köszönöm*a tűzforró italt végre leteszi kezéből, szívesen kiszaladna egy marék hóért* |
| Elvette a csészét, kínjában majdnem felkiáltott, végül nem dobta el a forró italt, szemei azonban megkönnyesedtek. |
*Mint egy kisangyal elkészítette a kávét; Bár eszébe jutott,hogy egy halvány mosolyt küldhetne a nőnek,rögtön lemondott róla. A kávéscsésze tűz forró volt,de ő nyugodtan odanyújtotta Violettnek. Elfelejtette,hogy a nő nem rendelkezik olyan képességekkel mint ő* |
[195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
