|
Témaindító hozzászólás
|
2007.11.14. 17:47 - |
*Farkas a lemenő nap által megvilágított tenger partján sétált. Hiányoztak neki a barátai. Az új barátok hiánya felerősítette a régi barátok elvesztésének fájdalmát is. Hirtelen kedvet kapott egy kis fürdőzéshez. Ledobálta ruháit, és a kellemes vizű tengerbe vetette magát.*
/Gondoltam csinálok egy tengerpart topikot, mert eddig a szállodában, meg az ebédlőben pancsoltunk^^" XD remélem sokan jöttök majd erre;):))/ |
[Későbbi] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
| /jól felcsigáztál, most meg eltünsz? nah jó akkor holnap:) pápá, jóéjt:) medek én is akkor:)/ |
| /rendben, akkor én is megyek aludni. sziasztok, jó éjszakát:) / |
/:3 Majd holnap, most mennem kell :) Jó éjt! Sziasztok!/ |
| /üdv. újta:) most már én is kíváncsi vagyok:) / |
| /kivi vagyok arra a tervre:)8)/ |
| *energiagömbökkel szétpozdorjázta a maradék katonákat és a hintó után indult. tudta jól, hogy megjárhatja az alvilágot, végül úgyis visszatér a földre, mert az angyalok így akarják* |
| /akkor oké/
*egy fekete hintó szerű jármű jelent meg a katonák között, amit két fekete, vörösen izzó szemű csődör húzott. A katonák felkapták a megkötözött testet, és bevágták a rakodó térbe.*
Nos, végre úgy mennek a dolgok, ahogy én akarom. Az utat tudjátok, vigyétek a helyére az illetőt. *intett a kocsisnak, és a hintó elindult a sötétség , az alvilág felé.* |
| /Az a cinkes hogy nekem nemsokára mennem kell. Am az se baj, ha elviszed, mert tökéletes ötletem támadt xD Mindnre van tervem :3 Ilyenkor mondom, semmit enm bízok a véletlenre/ |
| /na, bakker, akor azt nem tudom elvenni Tőled, akkor gomen:P na, ma is tanultam valamit:D Azért nem nagyon teszek semmit, mert megakarom várni Farkast, ne csak a végszóra érjen be szény, hátha van valami mentő ötlete:) / |
/Egy kapu xD De ez nem tárgy, szal egy dimenziós kaput előhívni lehet mint a fényképet, de eltűntetni nem, mert bárhol megjelenhet. Huh, bonyi xD/
Nem ellenkezett, várta, hogy a lány végre tegyen is valami érdemlegeset, ne csak beszéljen. |
| /bocsi, de nem tudom hogy hívod ama fekete iét, amiben eltűnsz, tudom mire való,, csak a neve nem ugrott be, szóval önkényesen elneveztem, bocsika ^^" /
- Nem is vártam el, hogy magadtól gyere.
*intett a katonáknak, és több irányból láncok repültek a fiú felé, amik gúsba kötötték őt, moccanni sem tudott.* |
/fekete árny? :S/
-Önszántamból nem megyek veled. |
| én nem a hóhérod vagyok, hanem az őrződ, nem az elpusztításod a feladatom, hanem hogy a helyedre vigyelek. Én csak egy köztes személy vagyok. De kezdetnek megfosztalak a kis fekete barátodtól, elég sok bosszúságot okoz nekem. *azzal előre nyújtotta kezét, és a feket árny már a markában is volt.* |
| -A valós tudatod messze száll. De nem gond, tedd amit kell. Ölj meg, feltéve ha nem félsz.- mondta a legkissebb rezzenés nélkül. |
| /okkéé jó fürcsit:) /
Átkozott?? elképzelhető, de hát a munka az munka, még akkor is ha nem a fogunkra való...*gúnyosan nézett a fiúra.* |
-most mit csináljunk?! *küldte a kétségbeesett gondolatot Ulquinak*
/minnyá jövök, csak pancsizok egyet:)/ |
| Kilépett a védőburokból, majd kifejezéstelenül ellenfelére tekintett.- Te tényleg átkozott vagy. |
| Ejnye de pimasz itt valaki. *intett az egyik katonának, aki a lány torkához szegezte lándzsáját.* Nos, most már nincs is más dolgod, mint velem jöni, ha nemakarod, hogy a barátnőd csúfos halált szenvedjen. Mert hogy ugyebár egy halott elveheti a halhatatlanok életét. *nézett a fiúra szúrós tekintettel.* |
Érzékelte minden gondolatát Farkas-nak, de egyre sem válaszolt. Ridegen néze Yadin-t, tovább nem volt kedve menekülni. Bármi áron is, de megakarta ölni a lányt. |
[Későbbi] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
