Témaindító hozzászólás
|
2006.04.27. 15:09 - |
Hm... "felnéz az égre" Telihold. Ideális időpont, hogy elkapjam a farkasembert, aki már hónapok óta ritkítja a városlakókat. "halkan kattan a fegyvere és elindul a fák között" |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
/szucs.meli@citromail.hu ;)/
-És szeretsz ember lenni ?*a csillagokat nézte, melyek lassan, fényesen csillogva jöttek fel az égre* -Hogy is hívnak pontosan...?*mosolygott a fiúra* |
-Ember.- nyögte ki teljesen komolyan.
/egy e-mail címet kaphatok? :)/ |
/azt megköszöném:D/
-Igen az vagyok. És te mi is vagy pontosan? *nézett rá mosolyogva, tőle szokatlanul* |
/még nincs kész, de tudok küldeni képit ha kell ^^/
-Van, de nem otthon. Szóval vámpír vagy...-nézett rá érdeklődő tekintettel. |
/Cagolin karaktere, de nem tudom melyik :$ azt hiszem valamelyik az utolsók közül;)/
*Tovább nézte a fiút, hiányzott már a társaság, de nem egy emberé. Kissé elszomorodott és leült egy fához*-Nincs olyan aki otthon vár? Veszélyes egy gyereknek az erdőben...főleg egy vámpír társaságában. /És a tiéd ki karija?:D/ |
Lassan bólintott, miközben belenézett a másik különös szemeibe. Bár az utóbbi hetekben a magány fogalma kissé oszladozott elméjében, de a 14 év ürességet akkor sem tudta elnyomni.
/Aleera kinek a karija? :3/ |
-Te is amolyan magányos lélek vagy?*nézett rá nagy, ezüstös szemeivel. Teljesen nyugodt volt, Near emlékeztette valakire..* |
Kicsit meglepődött, de nem mutatta, hisz már nagyjából hozzászokott az ilyen furcsa dolgokhoz, fogadott nővére után.
-Csupán sétáltam.- nézett fel rá, hisz alig van ember, aki alacsonyabb lehetne nála. |
*hirtelen megjelent Near előtt*-Mit keres egy fiatalember ilyen későn egyedül egy erdőben? *kérdezte kedvesen, már nem volt éhes, érdeklődve nézte Neart*/szio/ |
/szia! :3/
Nem haladt túl sokat, de meg is torrpant, és a földre tekintve gondolkodott Aleera szavain. ~"Egyiksem jó se társnak, se barátnak, se semminek..."~ Ugyan nem ismerte a nőt, de ebben tökéletesen egyetértett vele. |
-Ezért jók csak ételnek...*sóhajtott* -Egyiksem jó se társnak, se barátnak, se semminek... |
/hű innen most lelépek,neharagudjatok:$ másik szerepbe is írok, meg msnis 6felé:S bocsi sziasztok, további jó szórakozást;)/ |
Még köszönni sem tudnak ezek az emberek....*mondta sóhajtva* |
Ilyen lehetetlen szituációba még egyszer sem került. Ugyan felfedezték, de most igazán úgy érezte hogy mennie kell, ha nem szeretne kaja lenni. Főleg, hogy semmi segítsége nincsen. Tehát szépen megfordult és elindult visszafelé az úton. |
Ophelia: Kölyök...hiába bújkállsz a fa mögött*mondta nevetve* |
- Azt szeretem, ha édes a vérük. Úgy az igazi*mosolygott* -De mesélsz egy kicsit magadról, ha már segítettél nekem.. |
Ophelia utolsó monatára elkerekedtek szemei, és csak remélte, hogy nem veszik észre. Ugyan még csak fiúnak mondhatta magát 14 évesen, de jobbnak látta, ha szépen hazamegy nővéréhez. |
Nincsmit...nekem elment az étvágyam...undorító szaga volt annak a lánynak*mondta finnyáskodva* A férfiak húsa sokkal jobb... |
*Megharapta a lányt és kiszívta megmaradt vérét, kivéve az utolsó cseppet*-Nem volt érdekes élete...*nyalta meg száját, miután végzett áldozatával*-Köszönöm a segítséget Ophelia, legalább mára is meg volt a vacsorám. |
Épp úton volt egy magányos sétán, ahol nyugodtan gondolkodhat egy-két dolgon, amikor hangokat hallott meg nem messziről. Inkább nem foglalkozott vele, de a sors mégis úgy hozta, hogy útjába kerüljenek az idegenek. Szerencséjének tudta, hogy nem ment tovább és megállte gy fa mögött, hisz a látvány még őt is elborzasztotta. |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|