|
Témaindító hozzászólás
[203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
| *a fiúhoz bújva aludt el*/szióó és szép álmokat:)/ |
Nem lesz,mi majd vigyázunk a kicsikre*mondta bíztatóan,majd betakarta magukat a takaróval*Álmodj szépeket kincsem,jó éjt*megcsókoltam őt,majd karjaiba zárva elaludt mellette*
/Most medek én is,jóccakát,pápá :)/ |
| Igen...nem akarom hogy bármi bajuk legyen*tette ő is kezét a hasára, másik kezét a fiú kezére* |
| Itt vagyok és itt is maradok*oltalmazóan átölelte a lányt és lágyan megcsókolta*Lasan ideje lenne aludnunk is,had pihenjenek a babák is*tette kezét a lány hasára* |
| Nekem elég az ha ittvagy velem,pihenek eleget*mondta mosolyogva és hozzábújt* |
| *hosszan viszonozta a csókot,közben ölébe vette a lányt,felállt vele és bevitte az egyik hálószobába.Óvatosan lerakta az ágyra,majd mellé dölt*A kismamáknak ilyenkor már pihennie kell és nem élet-halál kérdéseken gondolkodnia*mondta kedvesen cirógatva a lány arcát,mégis szigorúan* |
| Hidd el,hogy sok is lesz belőlem annyi*mondta nevetve majd megcsókolta* |
| 70 év? Mi az a 70 év? Megoldjuk,h annál mindkettőnk többet éljen,mert...nem elég belőled annyi*súgta az utolsó szavakat a lány fülébe,gyengéden és boldogan simogatva közben a hasát* |
| A saját érdekedben ajánlom hogy ez ne az elkövetkezendő 70 évben történjen meg, mert különben utánadm megyek és garantálom hogy visszarugdoslak az élők soraiba*mondta komolyan, akár egy domina xD* |
| Mondom,h nem tudom cicuskám*mondta kuncogva*Regélnek olyanokról az idősebbek,h fel kell kereni a legbölcsebb és legöregebb párducszellemet,aki megtisztít és energiát ad,de én ebben nem hiszek.Ha eljön az időm,hát eljön.Sosem féltem semmitől,beleértve azt,h a haláltól sem. |
| És olyankor mi történik veled?*néz rá nagy szemekkel* |
| Ez most hogy jutott az eszedbe...ennyi idő után?*harapott bele játékosan a lány orrába* De,h kérdésedre válaszoljak részben.Időről időre szükségünk van a megújulásra.Vanank,akik inkább a halált válasszák,mert belefáradnak az életbe.De én még nem tudom,h milyen a szellemi megújulás,nem éltem még annyit,h szükségem lett volna rá,bár ez mindenkinél változó,h mikor jön el az ideje*mosolygott* |
| *viszonozta a csókot majd mélyen a fiú szemébe nézett*Mond, te halhatatlan vagy? |
| Köszönöm,az ő nevében is.Holnap reggel az lesz az első dolgom,h megpróbálom meggyőzni,de ma már nem akarlak egydül hagyni téged*mondta kedvesen,majd forrón megcsókolta a lányt* |
| Rendben, van elég hely neki is*mondta mosolyogva és megsimogatta a fiú arcát*Ha tégez ez boldoggá tesz akkor jöhet, bármikor bármeddig.*mosolyog* |
| *lassan felegyenesedett és a lány szemébe nézett*Tudom,h ez már pofátlanság,de had hozzam őt ide!Meglátod,h észre sem fogod őt venni,sőt...annyira lelkes volt,h gyermekünk lesz,h biztos még be is segítene*mosolygott*Nem akarom,h egy nappal is tovább maradjon azok között,akik csak kihasználják.Arra jó,h vigyázzon arra a sok dögre,dehogy megkérdezzék,h mi van vele,na az már persze egészen más.Ráadásul ott az a ficsur,akinek csak addig kellett...*mondta dühösen*Szeretném bepótolni vele mindazt,ami kimaradt az életünkből,szeretném,h ő is tudja,h fontos nekem*mondta őszintén* |
| Nyugodj meg, az idő múlásával minden megváltozik majd, sok minden lesz amire már nem is fogunk emlékezni*mondja mosolyogva és átőleli a fiút* |
| Te is tudod,h mire célzok...Hála az öntörvénykedésemnek van egyedül most Kyla,mert megöltem azt a másik párducot.Sajnos későn vettem csak észre,h mennyi mindent kellett volna másként tennem,ráadásul ezekért olyanok felelnek,akik közel állnak a szívemhez*arcát tenyerébe temetve gondolkodott* |
| Nem rontottál el semmit...de az életben sok mindent kell elengedni, sok minden között kell választani*mondja halkan* |
| Tudod mi Kylával sosem hagytuk egymást cserben.Láthattad,h bármit is csináltam a hugom mindig mellettem állt*halkult el kissé hangja*Látnád,ahogy esténként vár a garázsnál,úgy vágyik a jó szóra,mint szomjas növény a vízre...De másrészről itt az én új családom,ti...Téged sem akarlak magadra hagyni,nem tudom,h mi legyen*mondta szomorúan elgondolkodva*Ha már az elején határozottab vagyok és nem engedem annak a családnak még a közelébe sem és a mifajtánkal marad,most nem lenne ez...sajnos az életben sok mindent elrontottam*nézett maga elé* |
[203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
