|
Témaindító hozzászólás
|
2008.05.07. 20:44 - |
Egy rét ami zöldellő, és virágokkal teli. Dimbes-dombos, a levegőben szinte harapni lehet a fű illatát, vagy az esőét egy-egy kiadós zuhé után. A mező szélén egy rozoga faház áll, itt régebben egy idős házaspár lakott, de miután ők elhunytak senki sem akart ide költözni szóval most kong az ürességtől. Elszórtan találhatók fák, és az egyik völgyben egy kisebb patakocska csordogál. |
[363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
Megvagyunk... nagyon is jól. *mosolyogta* Mondtam neki, hogy meg szeretnélek látogatni... nem örült neki de szerintem nem zavarja. *gondolkozott el kicsit majd ő is a hasára feküdt és kedvesen mosolyogva nézett a szemébe* Még mindig emlékszek a cirkuszra... bár az előadásra nemi igazán. De jó volt.... nagyon is. |
| *egy ideig nagy szemekkel nézett a fiúra majd hasra feküdt éd a füvet piszkálta...*hát..semmi extra...*mondta és a fiúra nézett*veled???...és Sasorival...*nézett ártatlan szemekkel*ugye hogyha most veled vagyok nem lesz semmi baj... |
Liaaaa! *a nyakába ugrott rögtön és összevissza ölelgette* Úgy hiányoztál. Mi van veeld? Hogy vagy? *engedte el és letelepedett elé, nagy szemekkel nézve rá* |
| *pillangó képében odaszállt a fiú mellé majd mellette átváltozott és szeme megcsillant*szia...*mosolygott és egy pillangót tartott a kezében és suttogva érthetetlen szavakat mondott* |
*A templomtol egészen eddig futott, így már eléggé kifáradva, zihálva ült le a fűbe. Igazábol nem tudta miért is jött pont ide, csak volt egy olyan érzése, hogy legjobb barátja, Natalia valahol erre van. Csalódottan nézett körbe, majd elterült a fűben és oldalára feküdve vizsgálgatta azt* |
(ha van itt valaki akkor szerepjátékozhatnánk) |
/Köszi a szerepet, igazán nagy élmény volt :D  De tényleg ^^ Nagyon élveztem :) Remélem még összefutnak a karakterjeink :)) Most lassan mennem is kell, mégegyszer köszi :D  Szia(sztok)!/ |
/bizony *.*/
A nyakláncot nézte, bár legszívesebben eldobta volna, mert ajándékkal nem pótolhatta azt, amit egy élő személlyel átélhetett. Ettől függetlenül szívéhez emelte, és halványan elmosolyodott, majd eltette és felhívta egyik emberét, hogy szeretne haza menni. Gevanni pár percen belül meg is érkezett. Near egyből elindult, ügyet sem vetve a földön hagyott robottal, amit a fekete hajú férfinak kellet tutána vinni. Lassan beszállt a fekete autóba, ami az erdő szélén várta, és már indultak is vissza a nyomozási központba. |
-Ez igaz. *mondta mosolyogva, majd Near kezébe kulcsolta a kezét, óvatosan átcsúsztatva abba a drágaköves nyakláncát, amit ajándéknak szánt neki* de a barátod vagyok, és rám mindig számíthatsz! Near...nagyon szeretlek. Örülök, hogy veled tölthettem ezt a csodálatos napot! Még...biztos...találkozunk...ég veled! *lassan csapott kettőt a szárnyával, majd egyre sűrűbben, míg végül lábai nem érintették a talajt. Kezei kicsusszantak a fiú kezei közül. Ajkai sírásra görbültek, de mégis boldogan intett egyet, majd könnyekkel a szemében olyan magasra szállt, hogy már csak egy apró, csillogó kék pont látszódott belőle. Pár perc múlva már végleg eltűnt a felhők között, szíve tele volt boldogsággal, és szeretettel Near iránt, ami egy kicsit feledtette vele a szomorúságot, bár rögtön érezte a fiú hiányát...*
/Milyen szép szerep lett *.* / |
-A nővérem nem Te vagy. - nyögte ki csöndesen, halványan elpirulva a puszitól. Oldalra pillantott, és csak figyelte némán a lágy szél keltette hullámzást a füvön. |
| *beleolvadt a környezetébe és onnan figyelte őket...nem hagyhatta ki...már 2003 éve tanulmányozta az embereket...de ezek a részek voltak a kedvencei:)*/nem vagyok itt:)<3/ |
/Hupsz, ezt én írtam, gommen ^^"/ |
*Megpróbálta visszafogni a sírását, leguggolt Near háta mögé, majd a fülébe súgta, miközben lassan átölelte  * -Nem, ez nem így lesz. Remélem sokszor találkozunk majd! Sőt, ebben biztos vagyok! A nővéred majd helyettem is vigyáz Rád! *mosolyodott el, majd egy puszit nyomott a fiú arcára* |
Alsó ajkába harapott, majd elengedte a lányt, és elfordulva leült a fűbe. Nem akart búcsúzkodni, mert az csak jobban lehangolta. ~Megint... Ostoba vagyok...~
-Nem kellett volna, hogy megkedveljelek... Most elmész, és többé nem látjuk egymást, ugye? - kérdezte halkan. |
| *majdnem ráestek így jobbnak látta ha odébáll* |
/Semmi baj :D Szerintem jó, hogy megtartod a karaktered természetét ^^ Near a DN-ben sem vmi bőbeszédű xD/
-Akkor indulááás! *kiáltotta, majd nagyot csapott a szárnyaival, bár kicsit nehezebben ment neki a felszállás, mint akkor amikor Near-t lendülettel kapta el. Egyre magasabbra szállt, bár kezdett fennt hideg lenni, ezért lejjebb ereszkedett. Bár kicsit hosszabb ideig tartott nekik az út, de sikeresen megérkeztek a rétre, Tenshi a landolásnál már nem esett Near-re :D* -Megérkeztünk...*mondta pihegve, de nem engedte el Near-t hanem tovább ölelte. Kis iső múlva megszólalt:* -Nagyon fogsz hiányozni...*suttogta, és sírva fakadt, de igyekezett elrejteni a könnyeit* |
| /sziasztok:)/sziasztok.mit csináltok???*tündér alakból gyorsan átváltozott ember nagyságúra és remélte hogy már nem emlékeznek arra ahogy megtréfálta őket.leült közéjül e fűbe és züld szemeivel néhol a lány néha a fiút kémlelte és közben egy óriási virágcsokrot szedett* |
Bólintott, majd megfogta a lány kezét, s felállt.
/fuh, sorry az ennyire rövid hozzászólásaimért ^^"/ |
-Hát, nem mindegyik ember ilyen...Én legtöbbjébe csak a jót látom...vagyis... *kicsit elszomorodott az arca, mert konkrét személyre gondolt, aki őt nem, de egy barátját megbántotta* igazad van, nem mindegyik jólelkű. *sóhajtotta szomorúan, majd Near-re nézett* ideje lenne mennünk, nem? *kérdezte kedvesen, és a fiú felé nyújotta a kezét, hogy az bele kapaszkodjon* |
[363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
