|
Témaindító hozzászólás
|
2008.08.27. 12:18 - |
Ungoro (vámpír)klán tartózkodási helye, belépés csak saját felelősségre.... |
[466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Lucas: *ingemet megigazítva léptem ki az ajtón, majd a sikátor sötétjében maradva figyeltem az utcát pár lépésre a járdától.* Érzed ezt a szagot?*kérdeztem halkan.* Ez egy nő szaga, ha jól érzem nem ivott alkoholt és a drogot is kétlem....*mondtam majd hirtelen berántottam a sikátorba az előttünk elhaladő huszasévei végefelé haladó nőt, száját befogtam s karjait is lefogtam, semmit sem tudott tenni* Harapd meg, tudod hol kell...először most azt tanítom meg, mikor kell abbahagyni...*mondtam komolyan s elfordítottam a nő fejét*
Masaharu: - Én tudok főzni, csak lustavagyok*jegyeztem meg halkan* Ittvan egy hipermarket nemmessze*mondtam mikor hirtelen bekanyarodtam egy mellékutcába, onnan egy főútra* Tuti nyitvavan még...a kesztyűtartóban van a pénztárcám...aztán rohanjunk mert 1, mindjárt elalszok, 2, mindjárt éhenhalok*nyöszörögtem* |
Aloise:*csak csendben mentem Luc után, mint ahogy a jógyerekek szoktak :P közben próbáltam megigazítani a hajam, de nem sok értelme volt, úgyis rettentően kócos vagyok. Kifelé menet láttam azt a fiút, akit gazdám ijesztett el nem rég...megint alaposan végignézett, aprón rávicsorogtam, éppen hogy kilátszottak tűhegyes kis fogaim, erre megint hanyat homlok gázolt át mindenkin...kis beszari xD hihetetlen hogy egyesek mennyire félősek..*
Landria: -Akkor nem kellene valami éjjel-nappaliban vásárolnunk előtte?*kérdeztem kedvesen*-Ilyenkor biztosan nyitva van még egy-két szupermarket...vagy valami...*gondolkodtam el*-Igaz főzni...hát azt nem nagyon tudok...*mondtam kínosan mosolyogva*-De előbb utóbb úgyis meg kell tanulnom..a gyerekünk mégsem nőhet fel mirelitkaján...*mosolyodtam el* |
Lucas: - Hahó, előbb mondtam, hogy tilos egymás vérét ontani, azok az emberek pedig mágusok és boszorkányok voltak, nem pedig vacsi*kócoltam össze játékosan Alo haját* De ha nagyon éhes vagy akkor kimegyünk az utcára és elkapunk valakit. Gyere...*fogtam meg Alo kezét s már indultam is kifelé, gyorsan le akartam rendezni a vadászatot, nem egy nagy ördöngősség:P*
Masaharu: - Akkor eszünk valamit ami még nem romlott meg a hűtőben*mosolyodtam el kínosan* Nem ártana már venni valamit...valamit a pizzán és az alkoholon kívül, utóbbit neked úgysem szabad...*mosolyogtam rá Kedvesemre majd a kocsihoz érve kinyitottam neki is az ajtót s lassan hazafele vettem az irányt. Annyira fáradt voltam már, hogy már száguldozni sem volt erőm x)* |
Aloise:-Értem*bólintottam és csillogó szemekkel Lucasra néztem*-Tudod arra gondoltam....ha nem túl nagy kérés...*kezdtem mosolyogva, közben hatalmas, könyörgő szemeket meresztettem*-Nem lehetne, hogy "levadásszunk" végre valakit...igazság szerint rettentően éhes vagyok...és láttam nem rég pár embert akik talán megtennék vacsorára...szóóóval...*piszkáltam Luc egyik hajfürtjét*-Szeretném már végre megtanulni, hogyan kell...kioltani egy emberéletet...*suttogtam a fülébe és egy apró csókot hintettem a nyakára*
Landria: *csak csendesen bólintottam és megsimogattam Mas arcát*-Akkor még sok időnk van hátra...azt hiszem...*mondtam csendesen*-Akkor azt hiszem ideje, hogy haza menjünk, kezdek fázni...*összébb húztam magamon a kabátot*-És éhes is vagyok...*mosolyodtam el halványan. Annyi mindent ettem legutóbb, nem kéne, hogy máris éhes legyek...jaj ha így folytatom a terhesség végére akkora leszek mint egy fél ház xD Megfogtam kedvesem kezét és elindultam az autó felé. Igyekeztemnem gondolni erre a napra...talán ez a leghelyesebb, ha elfeledek midnent...* |
Lucas: - Óhh nyugi, itt szigorúan tilos mások vérét ontani*súgtam mosolyogva Alonak majd játékosan megharaptam a fülét majd újra nyakát csókoltam.* De már elég sokszor láttam itt régebben is és sosem jött oda hozzám, valószínüleg fél, hogy Asszamita ellenes vagyok és rátámadnék ha közeledne...pedig engem aztán hidegenhagy ki kinek a vérét szívja...*jegyeztem meg vállatvonva*
Masaharu: - Mondtam már, hogy nem haragszom...*simogattam meg Landria hátát*Nem halhatok meg bármikor, pont erről szól a szerződésem...60éves koromig ha csak én nem vetek véget az életemnek, akkor élni fogok...cserébe Mefisztó megkapja a lelkem...ha nem kötöttem volna ezt, akkor tizenévesen már meghaltam volna a kollégiumi tűzben...a szerződés apróbetűs részét meg leszarom, még Mefiszto sem tehet ellene semmit.... |
Aloise: *kissé meglepődtem...egy vámpír aki a társai vérét issza...nem is gondoltam, hogy ilyen is van...jobb lesz ha vigyázunk ezzel a nőszeméllyel...ki tudja miért vizslatja ennyire Lucast*-Remélem most csak szórakozni jött ide, nem pedig vadászni...*súgtam vissza gazdámnak, élveztem a csókjait, egészen hozzásimultam és hátát simogattam..*
Landria: -Inkább Te ne haragudj rám...nem kellett volna kihallgatnom a beszélgetéseteket és kiborulnom sem kellett volna...de rosszul esett, hogy titkolózol pont előttem...és amikor meghallottam, hogy bármikor elnyelhet a sötétség és meghalhatsz....teljesen kibrultam, nem akarlak elveszíteni...*mondtam halkan és szorosan bújtam Masaharuhoz*-Meg Lilith mondott néhány dolgot...amit nem igazán tudok hová tenni...sajnálom, ígérem nem csinálok többé ekkora cirkuszt...bocsánat...*mondtam bűnbánóan és egy apró puszit nyomtam az arcára, igyekeztem nem sírni tovább...a hó közben egyre szaporábban hullott...szeretem a havat, de most ennek sem tudok igazán örülni..* |
Lucas: *átöleltem Alot majd hátatfordítottam a másik nőnek, Gyermekem nyakát csókolgattam, közben halkan súgtam neki* Nem ismerem, de már láttam párszor...ha jól figyeltem az egyik tetoválását, akkor ő Asszamitákhoz tartozik, keleti vámpír aki fejvadászként dolgozik, más vámpírok vérét issza...*közben lágyan ringatóztam Aloval s folytattam a nyaka csókolgatását*
Masaharu: - Rendben, addig is míg a kocsihoz érünk vedd fel a kabárom...kérlek...*mondtam halkan majd levettem a Kedvesem hátára terítettem, ezzel a mozdulattam azonnal magamhoz is öleltem s egy apró csókot nyomtam a fejére* Ne haragudj rám...nem akartalak hanyagolni, sem megbántani ma, fogalmam sem volt róla, hogy ilyesmi megtörténhet...*mondtam halkan, bánatosan* |
Aloise:*láttam, hogy az a nő nagyon nézi Lucast...el is komorodtam egy pillanatra és szúrós pillantásokat vetettem rá, hátha észre veszi magát...*-Ismered ezt a nőt?*kérdeztem Luctól, közben végig a vámpírt néztem. Nem volt csúnya, de kissé túlzásnak tartom ezt a rengeteg tetoválást meg piercinget...lassan olyan lesz, mint egy karácsonyfa..:P De ha neki tetszik, hát viselje őket...nekem akármennyi pénzt fizethetnének, akkor sem szeretnék olyan lenni, mint ő...azon tűnődöm, vajon Lucasnak tetszik-e....jhaj kezdem unni a sok nőcit, sok lesz ez már egy estére...*
Landria:*szemeim remegve csillogtak az apró könnyektől, ahogy kedvesem szemeit néztem*-Rendben van, akkor...menjünk haza. Majd holnap ha jobb idő lesz még visszajövök...nehogy a végén mindketten megfázzunk...*mondtam halkan. Szerettem volna most Mashoz bújni, de nem mertem...lehet hogy nem haragszik rám, de én akkor is érzem, hogy hülyén viselkedtem nemrég és nem könnyű úgy tennem, mintha nem történt volna semmi sem...sajnos elég lelkizős lettem mostanában. Nem tudom hogy a terhesség teszi-e, vagy megváltoztam,de a legapróbb dolgokon is képes vagyok órákat agyalni, hátmég az ilyen nagy dolgokon...* |
Lucas: - Hidd el csillagom, szívesen megszabadulnék mindentől, és téged is megszabadítanálak a ruháidtól, de azthiszem túl nagy port kavarna ez a jelenet ezekben a körökben, jobb ha az ilyesmit máshova hagyjuk*súgtam neki csábosan s egy csókot leheltem a nyakára. Körülöttünk sok nő nézett engem, különösen egy másik vámpír, melltartóban és nadrágban táncolt, nem volt egy gátlásos fajta. Gyönyörű fekete tetoválások díszítették teste sok részét, ajkában közében, köldökében, orrában s mellei között piercingek csillogtak. Hasonlított különben Stesyre*
Masaharu: - Nem csináltál semmi rosszat...ha itt maradsz, akkor én is maradok a temetőben...halálra aggódnám magam, ha hazamennék és itthagynálak egyedül*mondtam őszintén s Landria fejét megemelve a szemeibe néztem* És vedd fel a kabátom, nem szabad, hogy most beteg legyél...*mondtam aggódva* |
Aloise: *Egy ideig táncikáltam, de aztán inkább Lucast maceráltam:P*-Most miért akarod mindenképpen magadon tartani azt az inget, hm?*kérdeztem mosolyogva*-Nekem jobban tetszel nélküle...sőt a többitől is megszabadulhatnál..*nyaltam meg szám szélét, és közelebb lépve hozzá forrón megcsókoltam és magamhoz húztam őt. Nem tudom, hogy az ital szállt-e ennyire a fejembe, vagy az, hogy egész este türtőztetnem kellett magam játszott közbe, de nagyon nem akarózott elengednem Lucast, akartam őt, talán túlságosan is...*
Landria:*megálltam és szembefordultam Masaharuval*-Vedd vissza a kabátod, te is meg fogsz fázni...*adtam vissza rá a kabátot*-Tudod...ma egyáltalán nem akartam hazamenni...Nem bírok a lelkiismeretfurdalással, nem bírok a szemed elé kerülni...*mondtam a földet nézve és lábamal a havat piszkáltam* |
Lucas: Okéokéokééé, mielőtt levetkőztetnél itt, ahol nem kéne, elmegyek veled táncolni inkább*mondtam halkan nevetve, majd teljesítettem Alo kérését és bevetettem magunkat a tömeg közepére:P Táncoltam vele, ahogy akarta, de próbáltam az ingem megtartani magamon xD*
Masaharu: - Meg fogsz fázni itt egész éjjel...*szóltam utána s utánaszaladtam, kabátomat közben a hátára terítettem, majd megálltam, hagytam továbbmenni* Biztos vagy benne, hogy nem akarsz hazajönni?*szóltam utána még utoljára* |
Aloise:*a cigarettát mindig is utáltam, ezért úgy döntöttem, én inkább "nem élek vele"...de az italt, hát azt különösen szeretem :P Nem is tudtam ellenállni az előttem lévő rengeteg féle alkoholnak, egyiket a másik után kostóltam meg. Mindnek különlegesen finom íze volt, így nem kellett sok idő és kezdett a fejembe szállni....mindenen mosolyogtam és megint táncolni akartam...közelebb hajoltam Lucashoz és a fülébe súgtam*-Gyere velem táncolni....*mondtam neki csábosan és megcsókoltam a nyakát*-Szeretnélek magamhoz húzni és hozzád simulni....és..*suttogtam továbbra is és finoman véggisimítottam mellkasát, elkezdtem kigombolni a többi gombot is az ingjén....azt hiszem kissé berúgtam:P*
Landria:-Azt hiszem ma nem megyek haza...*mondtam halkan. Nem értettem Mas miért mosolyog...hiszen nemrég vesztünk össze, ez annyira mosolyogni való számára, vagy micsoda?! Én is teljesen havas lettem, kezeim mármajd megfagytak, így ökölbe szorítottam kézfejemet...*-Ma inkább itt maradok...*megfordultam és visszaindultam a sír felé...nem akartam Kedvesemre nézni, szégyeltem magam előtte és minden szava víszhangzott a fejemben...ami ma történt...az csakis az én hibám és ezt el kell rendeznem magamban, nem tehetek úgy, mintha nem történt volna semmi sem..* |
Lucas: Ennyire ijesztő vagyok?*nevettem el magam egy pillanatra majd mosolyogva Alora néztem* Nem haragszom, de most gyere, visszamegyünk az asztalunkhoz*mondtam majd visszavezettem Alot az asztalhoz. Leültem s őt is az ölembe ültettem, úgy sem volt már nagyon hely:P A többiek már módszeresen telerakatták az asztalt mindenféle piával és cigivel. Én is rágyújtottam ennek örömére, mint a klánból már többen is:P Volt még az asztalnál egy lány, akit Alo nem ismer. Stesy, Brandon testvére. Ő az egyik vándorvámpír a klánban, keveset jön "haza". Hosszú, hullámos fekete haja, vékony, csinos arca s aranylóan csillogó borostyánkő színű szemei voltak, kerek piros ajkakkal*
Masaharu: - Mikor jösz haza?*kérdeztem Landriára mosolyogva, mintha semmi sem történt volna. Próbáltam az egész estét elfelejteni. A hó már lassan teljesen befedte Lili sírját, már nem is nagyon látszott, hogy nemrég még ott vergődött... Hajamat is belepte a hó, nem olvadt el rajta, csak arcomon. Kabátomon is ott csillogott a száz és száz kis hópehely.* |
Aloise: *a srác annyira megilyedt, hogy előbb elesett, majd mindenkit fellőkve és mindenkin átgázolva rohant ki a szórakozóhelyről, szerintem ide sem jön többet...*-Végre lekopott....köszönöm*fordultam meg és hálásan Lucra mosolyogtam*-Bocsi, hogy megint csak úgy eltűntem....de kicsit megával ragadott a tömeg...Ugye nem haragszol nagyon?*kérdeztem kedvesen és átöleltem, egy apró csókot leheltem ajkaira. Nem nagyon mertem többet, lehet, hogy kiakadt, amiért állandóan bajba keveredek...dehát nem tehetek róla, én csak a körülmények áldozata vagyok :P*
Landria:*a szörnyű ordításra megijedtem, egészen összezörrent minden tagom*-Te jó ég, mi ez....?!*nem tudtam, hogy Lilith kiabál, így elkezdtem futni a hang irányába, de mire odaértem, már csak Masaharut találtam ott egyedül áldogálva. Nem mertem megszólalni...nem tudtam mit mondjak. Aztán a sírra néztem, amin Lilith neve volt...szóval vége, meghalt, végleg...Nem tudom mit kéne most csinálnom, Masra nem merek nézni...biztosan még mindig dühös rám...csak álltam, a hó forró arcomra hullott és egyből el is olvadt. A hajamat fújta a szél, és kezdtem fázni is....csak álltunk egymással szemben, csendesen...mint 2 idegen..* |
Lucas:*az asztaltól pont láttam Alot, vártam, hátha lekopik magától a srác, de csak nem, és még erőszakoskodott is..na elég...odamentem s egyik karommal átkaroltam Alo vállát, másik kezem a srác karjára tettem, csak finoman, semmi durvaság nem volt benne* Szerintem le kéne kodnod...*mondtam nyugodtan mosolyogva s a pasas szemeibe néztem, de az csak vigyorgott tovább Alora, erre én is elvigyorodtam magam, szép kis fogsoromat megmutatva. Nem csak a megszokott vámpírfogaim voltak hegyesek, hanem a nemesi vérem mutatva mellettük 2-2 fogam is hegyes volt. Egy pillanatra becsuktam a szemem, majd mikor kinyitottam már mondhatni kék lángokban úsztak íriszeim* Azt mondam, kopj le...*sziszegtem vigyorogva...*
Masaharu: *beszélgettünk még pár dologról Lilivel, hamar eltelt az idő. 2-3 óra körül volt, mikor szólt, hogy menjünk, ideje indulni a temetőbe. Mikor odaértünk már kezdett gyengülni a teste, de még meg tudtuk találni a sírját. A gyermeksíroktól nem messze volt. Leült s a sírkövének támaszkodott* Fáj...*mondta halkan, én leguggoltam mellé* Mi?*kérdeztem én is halkan. Felemelte egyik kezét s maga elé tartotta. Szörnyű volt, a bőre és a húsa elkezdett lebomlani, elsorvadni a kezén. Aztán az egész testén. Már ordított a fájdalomtól. Most ő nem engedte, hogy hozzáérjek. Nem segíthettem rajta, így felálltam s hátrébbléptem. Vergődött a fájdalomtól, míg teljesen el nem halt a teste, csontjai elporladtak. A hó elmosta a port is, amivé lett... Nem köszöntünk el egymástól, felesleges volt, már megtettünk ezt, mikor akkoriban haldoklott a karjaimban. Szó nélkül, csak a fájdalomtól ordítva halt meg újra. Hangja az egész temetőt bezengte. Még álltam egy ideig csendben a hóesésben.* |
Aloise: -Ne...ne...ne....*kiabáltam, de nagyon nem figyeltek rám*-Légyszives...ne tegyetek fel az asztalra, most ne....*az egyik srác aki éppen fel akart taszigálni, végre felfogta, mit is akarok. Finoman letett a földre és csak vigyorgott rám...nagy nehezen rájöttem, hogy azért, mert a ruhám kissé félrecsúszott, és mitagadás igencsak láthatta mindenemet...*-Bunkó paraszt...*vágtam pofán* -Idióta....*megigazítottam magam, aztán elindultam megkeresni Lucast...közben pár italt is rámtukmáltam, amiket gyorsan meg is ittam. Ez a fószer meg csak nem akart lekopni rólam, szinte csorgott a nyála, miközben nézett...jaj de idegesített már. Egyik pillanatban megfordultam és komolyan rám nézett*-Mit nem értesz azon hogy hagyj békén?* kérdeztem gorombán, erre ő csak tovább vigyorgott és megfogta a kezeimet, azt hiszem meg akar csókólni....áá...hogy lehet valaki ennyire rámenősen gusztustalan*-szállj már le rólam, te nyálgép*kapálóztam*-Nincs kedvem hozzád, nemérted...ajj...*igyekeztem megszabadulni a szorításából, de nemment. Király...már megint összeszedtem valami elmebeteget...*
Landria: *végre megtaláltam a kislányom sírját. Ugyan olyan volt, mint mikor utoljára voltam itt...szomorú és sötét. Leültem mellé, és meggyújtottam a gyertyákat, amiket hoztam. Aztán odaraktam a virágot is*-Hát szia kicsikém...sajnálom, hogy megint sokáig nem jöttem el..*mondtam halkan, mintha élő személylel beszélgetnék*-Csak tudod...megint annyira egyedül érzem magam és ilyenkor mindig annyira szeretném ha együtt lehetnénk...jaj annyi mindent csinálnék máshogy ha visszaforgathatnám az idő kerekét...*mondtam elhaló hangon és végigsimítottam a sírkő jéghideg peremét. Megint sírtam..úgy érzem megint mindent tönkretettem magam körül...közben lassan szállingózni kezdett a hó is..* |
Lucas: *Alo gyorsan elkeveredett mellőlem már megint, na de mostmár mind1...a többiekkel egy nagy asztalhoz vergődtünk, az ott ülőket a személyzet hamar elpaterolta a kedvünkért. Innen mindent láttunk. Hirtelen 2 lány pattant fel az egyik asztalra, teljesen ugyan úgy néztek ki. Nem tudom milyen lények voltak, nem ismerek minden fajt, de mindenki azonnal rájuk figyelt* Nos, most, hogy végre elcsendesedtetek...szeretnénk üdvözölni a partin mélyen tisztelt vendégienk között a vámpírokat, elsősorban Lucast és Riolát, drága törzsvendégeinket!!!*kiabáltak egymást szavait befejezve* És most, hogy teljes a vendégsereg, folytatódjon a buliiiiiiii!!!*kiabáltak majd leugrottak az asztalról a táncoló tömegbe. Ha jól selytem ők az új pultoslányok, ugyanis a régieket nem látom most. Hamar megtaláltak minket az este könnyűlányai, ránktelepedtek, mint a piócák...volt pár félvér, sötét elf akik lezüllöttek, bukott angyalok és számtalan démon...*
Masaharu: - Mond, van valami szabály rá, hogy hol és miként kell meghalnod újra?*kérdeztem már kissé nyugodtabban s leültem énis Lilith mellé a járdára* Csak annyi, hogy a temetőbe kell eljutnom, hogy ott halljak meg. Így nem maradnak utánam nyomok...*mondta komolyan és a földet nézte* Rendben, majd szólj és odaviszlek amikor kell...*mondtam halkan* |
Aloise: -Tyűha.....ez nagyon....ez nagyon....király...*vigyorogtam, ahogy beértünk a szórakozóhelyre. A zene kicsit bántotta a fülemet, mert szörnyen hangos volt, de ezen kívül tökéletes helyre jöttünk...rengeteg furcsa szagot éreztem. Nem tudom milyen lények szaga volt, de némelyiknek különösen csábító illata volt...észrevettem néhány embert is a sokaságban...legalább lesz kivel csillapítani szomjunkat, ha esetleg megéheznénk..:P*-Pont ilyen bulira vágytam most...*mondtam csillogó szemekkel és már indultam is a tömegbe táncolni. Nem kellett különösebben megszoknom a környezetet...sosem szoktam előre felkészülni egy bulira...pár perc után már találtam is néhány hasonlóan őrült személyiséget, mint amilyen én vagyok:P és sikerült a táncparkett közepére verekednem magam...ott tomboltam az ismeretlenekkel...nem zavart túlságosan a jelenlétük, egészen addig amíg valakik fel nem kaptak és már vittek is az egyik asztal felé....ujjuj most nem akartam asztaltáncolós jelenetet....xD Nem tudom hogyan, de meg kéne szabadulnom, mielőtt Luc mérges lenne rám, hogy megint sikerült mindenki figyelmét magamra vonni...a hajamat már teljesen összekócolták, a ruha meg...hát az sem takart többet, mint Rioláé...jaj ezért mit kapok Clarrisától..o.O*
Landria:*már elég messze kerültem a házunktól, nem is nagyon tudtam merre kell menni...azt tudom hogy hova akarok menni, de előbb még kerestem egy éjjel-nappali üzletet, ahol vettem néhány gyertyát meg egy szál fehér rózsát....furcsán is nézett rám az eladó, hogy késő este hova viszem azokat, de az a lényeg, hogy én tudjam. A temetőbe akarok menni a lányomhoz....most úgy érzem ott meg fogok nyugodni. De mivel nem ismerem a környéket, főleg így sötétben, némi varázslathoz folyamodtam, hogy eljussak oda...Mostmár csak meg kell találnom a sírt, bár így korom sötétben ez nem egyszerű feladat...* |
Lucas: *meglepődve néztem Alora egy pillanatig, majd mosolyogva mentem én is. Egy kijárati ajtóhoz értünk, Riola a kulcsát a zárba tette* A többieket már előreküldtem, már csak mi hiányzunk*mondta még mindig selytelmesen mosolyogva, majd elfordította a kulcsot a zárba, s kinyitotta az ajtót. Előreküldött minket, utolsónak jött át. Az ajtó túloldalán egy sötét sikátorba kerültünk a fényűző palotából. Riola azonnal kibontotta kontyát, szétborzolta a haját és egyszerűen letépte ruhája alját, éppen hogy eltakarta a maradék anyag a fenekét:P Már mindenki ottvolt* Ismerős, ezt régebben is eljátszottad, Riola, most hova hoztál minket?*kérdeztem mosolyogva, majd levettem zakómat s egyszerűen eldobtam, ingben sokkal kényelmesebb. A nyakkendővel is így tettem s ingem felső gombjait szétgomboltam.* Csak gyertek, meglátjátok...*kacagott huncutul majd egy ajtóhoz ment, mindannyian követtük. Már innen hallottam a dübörgő zenét, és éreztem a rengeteg különféle démon szagát. Volt pár ember is odabent...Riola kinyitotta az ajtót, majd lassan mind bevonultunk*
Masaharu: *Landria után mentem egyészen Lilithig, de tudtam, hogy nem állíthatom meg, hagytam, had menjen...talán így lenyugszik, vagy valami... Lilith felállt és meg akarta fogni a karom* Ne érj hozzám!*ordítottam rá reflexszerűen, szerintem még Landria is hallotta, akárhol jár már a sötét utcán. Sokáig álltam és bámultam Landria után, ez után már nem is nagyon reagáltam Lilith tetteire* |
Aloise: *hiába volt csukva a szemem, figyeltem a körülöttem zajló eseményeket és mikor Lucas megbökte a hasam, elkaptam a kezét és finoman magamhoz húztam*-Felőlem indulhatunk, úgyis untam már ezt az estét...és terveim vannak veled, jó is lesz ha egy kicsit felpezsdülsz hozzá...*súgtam csábosan a fülébe és huncutul elnevettem magam, majd egy apró csókot nyomtam az arcára. Felpattantam és már indultam is Riola után*-Na gyere, siess már...*unszoltam Lucot, közben egyre csak nevetgéltem*
Landria:*csak csendesen néztem magam elé, rosszul esett, ahogy Masaharu rám förmedt, de rendben van, nem veszekszem tovább*-Sajnálom....bocsánat, hogy tönkretettem Lilith utolsó estélyét...nincs mentsék, hogy ilyen önzőn viselkedtem...*felálltam és a szemeibe néztem*-Legyen ahogy szeretnéd, nem fogok beleköpni szegényke levesébe..élvezze az estét amit kapott, veled...*mondtam csendesen*-És igen, nekem is rosszul esne, ha a helyében lennék és elküldenél, de nem vagyok a helyében....viszont elmegyek. Nem akarom tovább nézni őt...nem kell agódnod értem, nem fog bajom esni...nem lesz semmi. Szépen elbúcsúzol ettől a lánytól, csinálj vele, amit akarsz nem érdekelsz...tisztelettel leszek irántatok....ugyhogy ha megbocsátasz....*magamhoz vettem a kabátomat, némi pénzt és a telefonomat. Elindultam, le a lépcsőn, majd ki az ajtón és persze megint Lilithbe botlottam, ki másba...*-Sajnálom, hogy elrontottam az estédet, ne haragudj*mondtam neki nyugodtan*-Nem tudom miért vagy itt és hogy miért pont ma vagy itt....de elérted, bármit is akartál....neked adom...légy ma vele, szeresd őt. Nem leszek önző, nem hisztizem és féltékenykedem tovább, mert ahogy te mondtad: csak az a fontos nekem, hogy ő boldog legyen. És ha most ez teszi boldoggá, ám legyen....Szóval*nyögtem ki végül*-Viszlát....*halványan elmosolyodtam és elindultam. Így lesz a legjobb mindannyiunknak. Legalább megnyugszunk, Masaharunak nem kell miattam aggódnia én pedig meglátogatok valakit....valakit akit már régen meg kellett volna...ő is érdemel ennyit a részemről* |
[466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
