Témaindító hozzászólás
|
2006.03.05. 18:26 - |
Azt hiszem erre mondják hogy kegyetlen hőség *napellenzőt csinála kezéből és szétnézz* Ráadásul sehol a vége..... |
[615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
Nem tudsz ártani... *suttogta areplikátor után nézve* |
*a homokvihar nem ártott neki, meg sem rezzent. Kioldota a csuklóján a karszalagját, ami kígyóként nyúlt elő a viharból és Doris köré tekeredett... a magasba emelte és párszor megpörgette, majd elhajította... pár száz méter után a replikátor egy távolabbi homokdűne oldalába fúródott.* |
-A fullasztó viharban két kéz nyúlt ki és kétoldalt satuba szorították Rosemary fejét, miözben Doris alakja nyugodtan lépkedett, körülötte a port kavart kéz szabálytalan, alaktalan fellegei hullámoztak. a megszilárdult részek megreccsentek, köztük Rosemary fejével:-Nem fogsz több gondot okozni...-kezdte szorítani |
*a homokot a sivatagi szél Heidi arcába fújta, intett mire tucatnyi cylon-robot jelent meg körülötte, falat formálva* |
/szia/
ez a sok szabadság... *sóhajtott, miközben szemeit forgatta* |
-Te sem állíthatsz meg.-mutatott Rosemary fele, miközben mutatóujjából mint a kiengedett tenger, spricelt elő egyre nagyobb sugárban a fullasztó "homokvihar" |
*eltűnik*/mennem kell sziasztok/ |
Gépies csikorgással "ügyetlen" nevetés csusszant elő a fémes ajkak mögül:-Azt ölök meg, akit akarok.-nyúlt Cagolin fele bizsergő kezekkel |
*kezeivel megragadta a replikátort és eltaszította magától. Fájós hasát fogta, miközben felállt* nem szeretem az ilyen alakokat... *nézett dühösen* |
*még mindig eszméletlenül feküdt semmit sem érzékelt a külvilág eseményeiből* |
*egy homok bucka tetején áll, kiváncsian figyeli a harcot* |
Kezei megálltak. -Akkor majd téged.-jelentete ki nugodtan, mire térdét belemélyesztette Rosemary hasába |
Üveges szemeiben Cagolin tükröződött, amint összerogyott. kezeit közönyösen összekulcsolta, majd a magasba emelte, hogy lesújtson |
*Odalépett Cgolin mellé és leguggolt mellé* vérveszteség, szövetek roncsolódása... de gyógyítható *nézte a lányt, miközben felmérte az állapotát. Egy varázsigét suttogott és Cagolin sebeire tette mutatóujjait. A sebek lassan kezdtek beforrni, a belső sérülések is regenerálódni kezdtek* nem kell megszabadítani a szenvedéstől... *pillantott a replikátorra nyugodtan.* |
Persze*mosolygott, de közben ordítani tudott vona, szemei lassan lecsukódtak és összerogyott* |
-Segíthetek megszanabulni a szenvedéstől.-nőttek hatalmas kezére tüskék ism, miközben megemelte méretes, torzan kockás öklét |
Jól vagy? *pillantott fel, ahogy megérezte a vér szagát.. kicsit elmerengett* |
hát én is ettől tartok*suttogta* De akkor se hagyhatom magam...*ruhája vértől csöpög, egyre homályosabban lát* |
[615-596] [595-576] [575-556] [555-536] [535-516] [515-496] [495-476] [475-456] [455-436] [435-416] [415-396] [395-376] [375-356] [355-336] [335-316] [315-296] [295-276] [275-256] [255-236] [235-216] [215-196] [195-176] [175-156] [155-136] [135-116] [115-96] [95-76] [75-56] [55-36] [35-16] [15-1]
|