|
Témaindító hozzászólás
|
2008.05.07. 20:44 - |
Egy rét ami zöldellő, és virágokkal teli. Dimbes-dombos, a levegőben szinte harapni lehet a fű illatát, vagy az esőét egy-egy kiadós zuhé után. A mező szélén egy rozoga faház áll, itt régebben egy idős házaspár lakott, de miután ők elhunytak senki sem akart ide költözni szóval most kong az ürességtől. Elszórtan találhatók fák, és az egyik völgyben egy kisebb patakocska csordogál. |
[363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
Az első pár virágszirom nem keltette fel az érdeklődését, de miután egyfolytában hullottak rá, hátára fordult és az égre pillantott, amit beleptek a szirmok. Ezen nagyon megilletődött, csodálattal nézte a finom illatban repkedő virágdarabokat. Halványan elmosolyodott, amint észrevette az égen Tenshit is. Nehéz volt bevallania magának, de örült, amiért a lány mégsem ment el. |
*Kis idő után abbahagyta a dalolászást, és szomorúan vette észre, hogy egyedül van még mindig. "Nem jön utánam...így egyértelmű, hogy nem szeretne többet velem lenni..." *gondolta szomorúan. "Talán már el is ment?" *kérdezte mintegy magától, hiszen senki sem volt, aki választ adhatott volna kérdésére. Ígyhát felszállt a magasba, megkönnyebbülve látta, hogy Near még mindig ott van. Viszont észrevette, hogy a fiú megint bánatos. "Olyan szomorú...bárcsak vidámmá tehetném valahogy...valahogy...áh, megvan!" *miután visszaszállt a földre, jókora virágcsokrot szedett. Újból felszállt a magasba, és a virágokat megfosztva szirmoktól, sziromzuhatagot indított a föld felé, egyenesen Near felett. Mivel szélcsend volt, a virágszirmok lassan, de Near-re potyogtak, kellemes illatot hagyva a levegőben* |
Ugyan valóban belemerült a játszásba, de kis idő után feltűnt neki a nagy csönd. Kissé csalódottan vette észre, hogy az angyal már nincs itt. Mivel az előbb egyáltalán nem figyelt arra, mit mondott Tenshi, ezért úgy hitte, szó nélkül visszament apjához a lány. Mélyet sóhajtott, majd eldőlt a fűben, és összekuporodva bámult a semmibe. |
*Csalódottan emelte vissza a kezét az eredeti helyre. Unta a tétlenséget, ezért felállt, majd így szólt:* -Elnézést, de én...most el szeretnék menni sétálni. Aki gondolja velem tarthat. *ránézett Near-re, de látta, hogy a fiú el van foglalva a játékkal, ezért egyedül indult el. Rövid séta után tett egy kört a levegőben is, hogy szárnyait tornásztassa. Ezután pedig leült egy kisebb sziklára, behunyta a szemeit, és csengő hangján halkan énekelni kezdett egy dalt, ismeretlen nyelven* |
Elemelte kezét, és inkább a robottal bíbelődött. Watanabe-t igen visszataszítónak tartotta. Nem hiába mondják, hogy az emberi faj nem változik, pedig a fiú minden bizonnyal nem is volt ember. |
-Az én nevem pedig Tenshi. És a tiéd? *kérdezte kedvesen az idegent, közben óvatosan Near kezéért nyúlt, és nyugtatóan megszorította.* |
-Értem.- mondta Tenshinek, majd Watanabe felé pillantott, szokásos rideg ábrázatával.- Near a nevem...- nyögte ki kicsit sem kedvesen. |
hát ha ez enyire idegesít titeket akkor elnézést kérek
/ezt most közönbösen mondta/ |
/Sziasztok! Gommen, csak el kellett mennem ^^" Úgylátszik kicsit lemaradtam, de most csatalakoznék :D/
*Miután kedvesen köszöntötte az idegeneket zavartan elengedte Near-t, főleg Watanabe előbbi megjegyzése miatt* -Mi nem...vagyis...khm...barátok vagyunk. *nyögte ki végül, és pirulva oldalra nézett, és úgy válaszolt Near-nek* -Hát, a barátság szó mögött...tulajdonképpen az rejlik szerintem, hogy...két ember szorosabb kapcsolatba kerül. Sokat együtt vagyunk, jól érzzük magunkat egymás társaságában. Az ember barátok nélkül magányos és szomorú lesz. *újból Near-re pillantott, arcán a halvány pír még árulkodott arról, hogy zavarban van* |
| Colina:
*Watanabe elé szállt és gúnyolódva mondta*ha nem tetszik el lehet menni*és a két emberre nézett mosolyogva akik még mindíg ölelték egymást* |
Mér enyire nyálas mindenki? a tavasznak már vége van
/most viszont undor halatszik hangjába/ |
| /Wanda 2. karija/Vmit talán megzavartam?*nézett kedvesen és a nagy tigrist simogatta...ahogy tenshit és neart nézte az járt az eszébe hogy talán nem is fogja többé látni szerelmét...volt szerelmét...teljesen elhidegült tőle*nah szijjasztok és további jó szorakozást*kacsintott majd elteleportált* |
Üdv halandó megkérdezhetem ki vagy?
/kérdi lenézöen/ |
-Nem ismerem...- komolyodott el Tenshire pillantva. A lány még mindig ölelte, éppen ezért kezeit annak hátára helyezte, viszonozva a gesztust.
/Midoyoi karija lesz, de még nem tette fel Rhysa. :( És Kailina kié? :)/ |
| /near kinek a karija??/*megkaparta a torkát és kedvesen rámosolygott*tulajdon képpen keresek valakit...*nézte a földet majd a fiúra pillantott*ismered Sakuroyt....? |
-Nem gond...-nézett az állatra, majd mélyen elgondolkodott azon, mit csinálnak itt tulajdonképpen.- Barátkozunk.- nyögte ki végül gyermeteg mosollyal az arcán, ami már-már rémisztőnek hatott. |
| *black morgott az idegenre de Kailina erős szavai végül elhallgattaták*bocsánat ilyen a természete*megsimogatta a hatalmas tigrist*és ti mit csináltok errefelé???*kiváncsian nézett* |
-Üdv...- pillantott Kailina-ra, majd azon gondolkodott, hogy a másik hang kihez tartozott. Nem volt számára ismerős, de még csak egy személynek sem tudta tulajdonítani. Csak a furcsa szél fújt, s semmi több. |
| /tenshi mi az oldalad neve???:)/ |
| *éppen tigrisét sétáltatta mikor a black leült előtte mert érezte a rossz időt*sziasztok*köszönt és leült a fűbe Blacknak pedig egy apró bogyót adott* |
[363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
