|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.07. 18:41 - |
Japán egyik legbefolyásosabb emberének, avagy Masahiro Umei zenei cége. Hatalmas, 20 szintes épület. Az M&S a tehetséges zenészeket kovácsolja együttessé, s viszi őket sikerre. A fő cél mellett rengeteg embert, menedzsert, fotóst foglalkoztat a cég, s mindig szívesen várja a munkát keresőket. |
[334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
-Masahiro Umei, de nyugi! - közben bentről egy ismerős hang szólal meg, valami ilyesmit mondhat ;"gyere!". Yuuka bólintott, majd Vaan helyett benyitott s beengedte.- Üdv Mashi, lenne egy-két megbeszélnivalónk.
Közben az iroda túlsó felén egy nem túl magas férfi ült asztala mögött, fején egy fekete kalappal. Kedvesen elmosolyodott majd a jelenlévőkre tekintett.
-Üdvötletem. Masahiro Umei.- mutatkozott be amint felállt, s odalépkedett Vaan-hoz kezetfogni. |
*Majd a papírokat összegyűri, és miközben elindul gyalog az úton a szemetesbe hajítja azokat, de nem talál bele. Ez most nem is érdekli, sietve folytatja útját.* |
*Kicsit megremeg a keze majd bekopog*-Mi a főnököd neve? |
Észreveszi Rina-t, érdkelődve figyeli mit csinál, aztán inkább követi Vaan-t. Érdeklődik a recepciónál.
-Úgy fest bent van.- mondta Yuuka, majd beszállt Vaan-al együtt a liftbe, majd a 20.-ra mentek, hol a főnök irodája volt található. |
*Az épület előtti buszmegállóban egy lány áll. Kezében lapok vannak, úgy tűnik mintha valamit memorizálni próbálna.* |
-Rendben induljunk*besétál az épületbe* |
-Még nem, de ha gondolod gyere te is, még nem néztem meg hogy bent van e. Megkérdem a recepción, és akkor személyesen is megismerhet.- mosolyogta. |
-Szia.Beszéltél a főnököddel? |
Kinéz az ablakon, és rögtön észre is veszi Vaan-t. Mivel Dana eltűnt valamerre, veszi a bátorságot és otthagy mindent, majd leszáguld Vaan-hoz. Mosolyogva ugrándozik ki az épületből.
-Szép napot!- mondta vidáman. |
*Elektromos gitárral a hátán érkezik* |
Megilletődve néz a megbolondult műszerekre, most már aztán teljesen összevan zavarodva, biztosra veszi, hogy a lány keze van a dologban. Végtére is volt már dolga különleges emberekkel. Leült a kanapéra, mielőtt összeesne. |
-?? *kicsit mgilletődötten néz a nőre, hogy tényleg komolyan gondolja e, de aztán elveszi a poharat* - Köszönöm. *kicsit bizonytalanul szemlélgeti majd mivel ennyi még sohasem ártott meg neki, felhajtja az egészet, a tévé, a rádió és a mikró ebben a pillanatban bekapcsol és a tévé váltogatni kezdi a csatornákat majd megáll egy olyanon amin egy szakember beszél a kiskorúak alkoholfogyasztásáról* |
-Bor is van nyugi, ha arra vágysz..- mondta mosolyogva, majd előhalászott két borospoharat, s töltött maguknak egy kis vörösbort.- Tessék.- nyújtotta át a lánynak, jómaga pedig belekortyolt sajátjába. |
*egyre jobban visszanyeri az erejét, mindent alaposan szemügyre vesz a szobában, aztán válaszol* -Vörösbor van? *pár másodperccel később esik le neki, hogy ez talán tényleg túlzás volt* - A-akarom mondani vérnarancs.... |
-Vannak még csodák.- csillantak fel szemei, majd amint felértek az emeletre, kiszállt, mielőtt ismét beragadnának. Egy hosszú folyosón mentek végig, s annak végén benyitott egy szobába ami elég otthonosan volt brendezve. Hűtő, asztal, székek, kanapé, mikró, tévé, rádió, meg minden egyéb ami kellhet egy kis lazításhoz.
-Mit kérsz inni? |
*hirtelen ötlete támad és a lehető leghalkabban mormolni kezd valamit, és összekulcsolja kezeit, a lift néhány perc múlva újra elindul mintha mi sem történt volna* - Huh... *a falnak támaszkodik, és mélyeket lélegzik, kimerítette a különleges ima* |
-Hát, ez elég rosszzl sült el, rmeélem ma még kikerülünk innen...-mondta némi aggodalommal hangjában.- Nem semmi hogy pont ma romlik el minden... Különös... |
- A karbantartók...*gondolkodik el, úgy tűnik Yuukának még nem tűnt fel hogy a rejtéjes események kapcsolatba hozhatók vele* |
-Hát ez ciki...-tűnődött, majd leült, miután megnyomta a vészcsengőt.- Ezek a karbantartók... Komolyan mondom nevetséges milyen felületes munkát végeznek... |
- Ehhe...hát csak mert pont előtte mentem el...persez bizonyára véletlen... *ránéz a nőre, bizonyára ő is véletlennek gondolja, ettől kicsit megnyugszik, de a következő pillanatban a lift megáll és a fények kialszanak* - Neee... |
[334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
