|
Témaindító hozzászólás
|
2006.03.22. 21:28 - |
| Sziasztok, ha érdekel a karim nézzétek meg. Ezt a fórumtémát Rysha hozta létre a kedvemért (kicsit tájékozatlan létemre nem tudtam, hogy csináljak magamnak :DD) Szóval a fél szellemek faluja már a nevéből árulkodik, de leírok róla egy két tudni valót. Vezetője elvileg Kitsune, de előtte is létezett. A falut egy Merle nevű miko gondosan elrejti a hétköznapi szem elöl. Így nagyon nehéz oda találni, ki találni se könnyebb a személy csak új holdkor tehet próbát, mikor a falu láthatóvá vállik. Rossz szándékkal érkezők biztos nem nyerhetnek betekintést csak ha igen nagy erejük van. A falusiak békés fél szellemek és kerülik a harcot, de ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak küzdnei :D Azonban csak Merle miko szokott ellátogatni és ő is csak újholdkor és a gyógyításhoz nem igazán értenek a fél szellemek többsége. Jelenleg olyan papnőt keresnek, aki hajlandó letelepedni a faluba és szintén fél szellem...
megj: legaranyosabb személy egy kis lány fél szellem Sayo (félig gyík démon félig ember)
kb ennyi |
[684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
-Rádbíznám a boltot ha nincs ellenedre |
Kicsit duzzogva néz gazdájára, de bólint. |
-Eisaku meg tudnál tenni nekem valamit? |
- Szép... Mondtam, hogy veszélyesek. De meglepő, hogy követ téged. Furcsa egy démontól az alázat - jegyezte meg halkabban. |
-Rámtámadt és megölhettem volna de nem tettem ezért szinte mindenhova követ engem*nézett Kiyokora* |
Amint meghallja a néma szót, abbahagyja a kapálózást, és folytatja az edények helyre tételét. |
- Oh... Szegény. Honnan ismered? - kérdezte,miközben eltette talizmánjait. |
-Miatta nem kell aggódni.Csak sajnos néma*nézett Eisakura* |
- Hogy ki? A démonok veszélyesek - mondta, bár elbizonytalanodott az idegen gyerekes viselkedését látván. |
Amint a az ismeretlen lány hirtelen kirontott, megint leejtett egy edényt ijedtében, de amikor előkerültek a varázstalizmánok is, úgy érezte minire kell zsugorodnia, hogy ne vegyék észre. Ám ebből csak annyi lett, hogy lekonyultak hegyes fülei és lehunyta szemeit, várva a csapást.
Ám picivel utána meghallja gazdája hangját, de a bizontság kedévért kinyitja a szemeit és meggyőződik róla, hogy tényleg Dante áll ott. Örömében széles mosolyra húzta ajkait, és elkezdett integetni. |
*Kirohan*-Álj!Ez csak Eisaku*mosolyogta* |
- Én viszont megakarok halni. Az ellen nem tudsz mit tenni, hogy megszülessen a fiam, vagy hogy ne öljön gyerekeket. De kérlek hagyjuk már a témát, elfáradtam... - sóhajtotta, majd ekkor csörömpölést hallott meg kintről. - Ez meg mi volt? Megint rablók? A fene ezekbe, nem értem minek kellenek a rozsdás edények nekik - morogta, miközben felpattant és kiment a templom mellé, ahol az a bizonyos állvány volt. - Egy démon? - lepődött meg, majd előszedte varázstalizmánjait. |
*keze még mindíg a lányén volt*-Nem engedem, hogy meghalj |
Mivel semmi mozgást nem tapasztalt, így kicsit beljebb merészkedett, és észrevett egy templomot. Ám azt túl szép és tiszta dolognak tartotta magához, így csak a környékén sétálgatott, meddig fel nem borított egy állványt, amin elrozsdásodott edények sorakoztak. Ijedtében kétszer is hátraugrott, majd miután felfogta, hogy valami rosszat csinált, így inkább elkezdte visszapakolni őket, bár maga sem tudta miért. Olyan érzése volt, mintha itt megbüntetnék, ha nem viselkedne. |
- Köszönöm a kedvességedet - mosolyodott el halványan, bár már teljesen elszánta magát, hogy meghaljon. |
*Leül Kiyoko mellé és a lány kézfejére teszi kezét*-Bármibe is fog kerülni megvédelek és megölöm azt a nőt |
- Nem tudom hogyan... Így is úgyis megkell halnia valakinek, és ha nem én vagyok az, akkor nevezhetem magam gyilkosnak... - ült le a földre, miközben felállította poharát. |
Óvatosan szaglászott körbe a levegőben, érezte, hogy gazdája a közelben van, ám nem mert beljebb merészkedni a faluban, így annak határán várt, akár egy hűséges kutya.
Kicsit le volt lombozódva a kedve, amiért gazdája csak úgy otthagyta, de remélte, hogy csak fontos elintéznivalója akadt annak. |
-Ne aggódj meg fogjuk oldani*Sétált oda a lány mellé* |
- Attól tartok nem menekülhetek a sorsom elől. Hallottad, már most megölt 10 gyermeket, az én hibámból! Ezt nem hagyhatom. Mit ér az én életem, ha gyerekeknek kell meghalniuk, romokba döntve a szüleik életét? - szipogta miközben eltakarta az arcát kezeivel. |
[684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
