|
Témaindító hozzászólás
|
2008.08.27. 12:18 - |
Ungoro (vámpír)klán tartózkodási helye, belépés csak saját felelősségre.... |
[466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
Aloise: -Óóó...értem*bólintottam és figyeltem a szobába vezető utat. Szerettem volna mindent megjegyezni, nehogy később gondom legyen a tájékozódással*-És mikor kell majd megölnöm egy embert?*néztem magam elé, ezt kicsit kínos témának érzem. Tudom hogy létszükséglet, de nem tudom képes vagyok-e rá. Soha senkivel nem voltam mégcsak erőszakos sem, nemhogy bántsam, de biztosan ezt is meg lehet szokni*-És egyáltalán hogy álljak neki? Na jó, igazság szerint magamban már kismilliószor lejátszódott a jelenet, ahogy megfosztok valakit az életétőé...na de mégis a gyakorlatban menni fog?*kérdeztem halkan*
Landria: -Sajnálom....nem direkt csináltam esküszöm*mondtam angyalian ártatlanul mosolyogva*-De az ő hirdetésük tetszett a legjobban...az volt írva, hogy a legfinomabb ételeket készítik el. És különben is! Örülj neki, hogy ez minőségi kaja...nem valami egézségtelen vacak. És ez is csak azért van, mert nem vásároltunk be...*próbáltam fényezni a helyzetet:P, majd elvettem Masaharutól a kajákat és a konyhába vittem őket. Vettem elő tányért, meg evőeszközöket, és megterítettem...már az idejét sem tudom mikor ültünk le rendesen enni...* |
Lucas: - Azért fázol, mert még nem vagy teljesen vámpír...*mondtam halkan és komolyan* Ez még az emberi létedből fennmaradt dolgok egyike...majd ha túl vagy az első vacsorádon, amikor egy emberrel végzel, akkor válsz valódi vámpírrá, akkor hal ki belőled az emberség írmagja is...akkor érzed meg, milyen is vámpírnak lenni...*mondtam miközben felértünk a házba, én újra a szoba felé vettem az irányt, nappal volt, dél körül, ilyenkor még/már senki sincs a házban, mindenki pihenget vagy csak simán a szobájában tesz-vesz.*
Masaharu: *odamentem és majdnem szívrohamot kaptam amikor megláttam a számlát* Hű drágám, tudtam az elejétől fogva, hogy nem vagy könnyű eset, hogy drága leszel nekem, de ennyire...*néztem majdnem sírva a számlát majd fizettem, ennyit még nem költöttem "gyorskajára" o_O* Ajánlom h finom legyen, különben téged eszlek meg*vicsorogtam Landriára viccesen xD* |
Aloise: -Rendben van....igyekszem jól viselkedni és befogom a szám*mondtam beleegyezően és bólintottam*-Nos gyönyörűek ezek a képek, köszönöm hogy megmutattad őket*mondtam hálásan mosolyogva*-De szerintem mostmár menjünk fel, én kezdek fázni...furcsa, azt hittem mi nem szoktunk fázni....tévedtem*húztam öszébb magamon a köntöst, és még pár utolsó pillantást vetettem a festményekre, mielőtt elindultam vissza a házba..*
Landria: -Á...valami jelentéktelen kis helyecskéről...már a nevére sem emlékszem...*mondtam mosolyogva és gyorsan becsuktam a könyvet, nehogy lebukjak^^", de már úgyis késő mert ismét csengettek és a futár egy hatalmas csomagott nyújtott át, a tetején egy igencsak jelentős összegű számlával. Csak vigyorgott, én pedig igyekeztem kikerülni Masaharu pillantását...de tényleg nem direkt rendeltem ilyen drága cuccot..* |
Lucas: - Tudom tudom, de nálunk a hierarhia nagyon kényes dolog...főleg, ha tanácstagokról, nemesekről és tisztavérűekről van szó. Az este legyél olyan, mint egy angyalka...lessz majd pár nagyszájú hölgyemény akik sokat képzelnek magukról, ebben biztos leszek, de légy olyan mint egy urihölgy, hogy büszke lehessek az én kicsikémre...rendben?*mondtam mosolyogva és megsimogattam Alo arcát*
Masaharu: - Honnan rendeltél?*kérdeztem kiváncsian, majd már csöngettek is. A pizzát hozták, ez gyors volt. Mondjuk, a szomszéd utcában van a pizzéria amit hívtam...fizettem és letettem a dobozt az asztalra, választ várva néztem újra Alora* |
Aloise: *csak sóhajtottam egyet, miközben szemeimet forgattam*-Nem áll szándékomban kikezdeni vele, azt hogy jobban megismerhessem nem így értettem...hjaj...*csóváltam fejemet*-Csak a tehetségére vagyok kíváncsi, nem kell mindjárt rosszra gondolni...és tudom hogy hol a helyem a rangsorban...igyekszem akként viselkedni*mondtam komolyan és még eltűnődtem néhány képen. Azon gondolkodtam, vajon én élek-e majd olyan sokáig, hogy egyszer az én leszármazottaim is képeket nézegethessenek rólam...bár szerintem abban a világban majd ilyen digitális kütyükről tekinthetek vissza...bár ki tudja megérem-e azt a kort, hogy ezt kiérdemeljem*
Landria: -Rendben van...de az egézségtelent ne várd el tőlem....nem igazán akarok úgy kinézni mint a szomszéd csajszi*mosolyodtam el. Én egy étterem aznapi menüjét kértem. Valami fura nevű leves volt, meg egy nagy adag, sült húsokból álló tál körettel. Kértem mellé savanyúságot is, meg még vagy 5 szelet különböző süteményt:P Amikor letettem a telefont, akkor figyeltem csak fel igazán az árakra o.O Sikerült a város egyik legjobb étterméből kérnem, ugyhogy Masaharu pisloghat a számla láttán xD Aztán valami innivaló után kutakodtam, de most sem jártam sikerrel...tényleg semmink nem volt itthon, csak egy régi, félig megivott borosüveget találtam* |
Lucas: - A farkasok tették tönkre...hosszú történet, de a lényeg, hogy ő már nem teljesen vámpír, de nem is farkas. Azonban ez egy titok, amit nem árulhatsz el senkinek, erről igencsak kevesen tudunk...Clarissa sorsa eléggé kegyetlen, sajnálom őt, de tisztelem amiért ilyen erős nő, nem adja fel...*mondtam két kép között a falnak dőlve* Randont pedig nyugodtan megkérdezheted, de ne kezdj ki vele és ne közeledj felé, ha nagyon akarsz akkor sem, csak ha ő egyértelmű jeleket ad neked valamire...ő a feljebbvalód, sőt, rangilag még az én feljebbvalóm is, csupán és nem tartozom felé alázattal, ugyanis erősebb és idősebb vagyok nála. Csak ő gyengesége miatt belépett inkább a tanácsba, nem rendelkezik túl nagy fizikai erővel, de jól vág az esze...
Masaharu: - Rendelj valami laktatót és egészségtelent, így előadás előtt az kell nekem*mondtam mosolyogva, de tökre komolyan gondoltam:P* Én rendelek egy XXL pizzát, te is rendelj valamit és felezünk...*mondtam majd már telefonáltam is, elvileg fél órán bellül megjön a kaja* |
Aloise: -Hogy érted hogy tönkretették?*meredtem kíváncsian Lucasra*-Mi történt vele? És ki tett vele olyasmit amitől mogorva lett? *miközben a válaszra vártam, a többi képet nézegettem. Felfedeztem rajta Johannat is, a képen is ugyanolyan szép volt, mint a való életben*-KÍváncsi várom már az estét...biztosan sok érdekes vámpírral találkozhatok, mert minél többet mesélsz, annál jobban felcsigázod az érdeklődésemet a társaim iránt...*mondtam kedvesen érdeklődve*-És arról mi a véleményed, hogy....ha Randont majd kicsit jobban megismerem, szerinted megmutatná nekem, hogyan készíti ezeket a képeket? Vagy ilyet nem illik kérni?*mondtam kicsit halkabban. Kicsit úgy kezdem érezni magam, mint egy tudatlan kisgyerek, aki még túl fiatal ahhoz, hogy megértse a világ dolgait...de ez valahol igaz is. Az új világba nem egyszerű a beilleszkedés*
Landria: -Jó nem állok neki kitakartani, de ezt a sok izé....romlott kaját inkább kidobom, mert undorító*mondtam fintorogva, aztán visszacsuktam a hűtőt*-Viszont rettentő éhes vagyok, szóval ha nem baj, akkor inkább rendelek valami kaját*előkerestem a telefonkönyvet és az éttermek és gyorskiszolgálók között kutakodtam. Igaziból nem tudom mit is szeretnék enni, csak azt érzem, hogy majd éhen veszek:P* |
Lucas: - Egy régi ismerősöm készítette őket, ma a tanács tagja, Randon. Este bemutatlak neki...igazán jól jönnek a kapcsolatai bárki számára...*mondtam majd én is odamentem a szőkeséget ábrázoló képhez.* Ő Clarissa. Valóban igazán különleges és egyedi nő...bár szörnyen nehéz kiismerni, legtöbbször csak megjátsza magát a tömegek előtt. Legfeljebb olyan társaságban adja önmagát ahol mindenkit jól ismer, vagy olyan ember mellett akiben megbízik, vagy valakivel kettesben, a 4 fal között...*mondtam a képet bámulva* Egészen el tudja rabolni az ember lelkét a szemeivel...amúgy személyesen szó szerint képes rá*mondtam elmosolyodva* De rendes lány...vagyis, csak volt...tönkretették szegényt, manapság már elég mogorva. Este talán neki is bemutatlak...
Masaharu: *pislogva néztem a kanapé mögül ahogy Landria pakol a hűtőmből....olyan ciki o.O* Te drágám...hagyd csak, majd holnap bevásárolunk és kitakarítom a hűtőt...ne izélj vele, ha kell valami átmegyek a szomszédba és kérek...kész kisbolt van a csajnál, mondjuk a csaj is akkora mint egy kisbolt*jegyeztem meg gonoszul és halkan nevetni kezdtem* |
Aloise: -Tyűha....*mondtam álmélkodva miközben a képeket nézegettem. Olyan volt, mintha nem is régiek lennének. Mind gyönyörűen ki volt dolgozva, akár egy mai fénykép. Ahogy felfedeztem rajta az ismerős arcokat elmosolyodtam, egyáltalán semmit nem változtak azóta*-Igazán gyönyörűek...ki festette őket?*néztem egy pillanatra Lucasra, és megálltam a szőke hölgyet ábrázoló kép előtt. Hosszú percekig időztem előtte és a szemeit néztem*-Bámulatos....teljesen olyan érzésem van, hogy itt állna előttem és tényleg a szemeibe nézhetnék...*mondtam mégnagyobb csodálkozással*-Ki ez a nő a képen?*még mindig nem sikerült elnéznem a képről..*-Nagyon szép...sosem láttam még hozzá hasonló teremtést...
Landria: *látva hogy kedvesem milyen jól érzi magát itthon elmosolyodtam, aztán kimentem a konyhába*-Te nem vagy éhes?*szóltam kicsit hangosabban neki. Igazság szerint én rettentő éhes vagyok....vagy nem is tudom, inkább édességet kívánok. Kinyitottam a hűtőt, de nem volt benne túl sok minden...*-Talán nem ártana ha időnként elmennénk bevásárolni és rendben tartanánk a hűtőt*mondtam fintorogva, az a kevés cucc ami benne volt, nos nem nagyon tudtam megállapítani, hogy mi is az, a legtöbbjük a felismerhetetlenségig megromlott xD Elővettem a szemetest és jóformán mindent beledobáltam. Talán több időt kellene foglalkoznom a ház tisztántartásával, igazság szerint még nem is takarítottam amióta itt vagyok...o.O* |
Lucas: - Na gyere*mondtam mosolyogva és kézenfogtam Alot, a pincébe mentünk egyenesen. Első látásra egyszerű pince volt, de a sötétben megbújt egy fekete ajtó. Egy kis aranyszínű kulcsot vettem elő, csak azzal lehetett kinyitni az ajtót. Bent azonnal fények gyúltak a falak mentén. Egy hatszög alakú terem volt, körben minden falom aranykeretes festmények. Voltak portréképek is. Akiket felismerhetett az Josh és Adam voltak. Volt még 4 portré, azokon olyanok szerepeltek, akik ma már nincsenek köztünk. Volt egy lángvörös hajú, smaragdzöld szemű férfit ábrázoló kép. Középkori, pontosabban reneszánsz kori alkotás. Ugyanebből a korból volt egy hozzám hasonlóan hosszú fekete hajú, azonban fekete szemű férfiról is festmény. A másik kettő gótikusabb volt. Egy szőke férfit ébrázolt az egyik, szögegyenes haja válláig ért, szemei világítóan kékek voltak. A negyedik pedig egy ugyancsak szőke hajú nőt ábrázolt. Angyalian nézett ki, természetesen göndör loknikban hullottak mellére fürtjei, halvány vörös ajkai és indigókék szemei csak úgy kápráztak fehér bőre mellett. Volt még jópár kép, amin többen szerepeltünk. Vol egy amin Johanna is rajtavolt, velem és az említett szőke lánnyal. Egy kép volt rólam és az ismeretlen 3 férfiról is, és egy kép Johannáról és a szőke nőről. Olyanok voltak mint démon és angyal. Hogy melyikük volt a démon, s melyikük az angyal, mindenki döntse el maga...* Nos, ez lenne az, nézz körbe nyugodtan...*mondtam kedvesen miközben szemeimmel újra végigfutottam a képeken, felidéztem az évszázados emlékeket*
Masaharu: - Hát jó...*mondtam majd hazáig meg sem szólaltam. A házam előtt jólesően sóhajtottam majd kiszálltam, kinyitottam Landriának is az ajtót. Majd bezártam a kocsit és kinyitottam a ház ajtaját* - Basszus, égvehagytam a nappaliban a villanyt...ilyen ügyes is csak én lehetek*morogtam majd leültem a kanapéra és bekapcsoltam a tvt, rögtön kényelembe helyeztem magam, amint hazaértem:P* |
Aloise: -Rendben van*bólintottam és a szekrényhez mentem. Egy ideig keresgéltem a köntösök között, aztán egy vöröset választottam ki és fel is vettem*-Készen vagyok, indulhatunk*mosolyogtam kedvesen*-Egy-két festményt láttam az egyetemen, azokat is vámpírokról festették....nekünk is meg kellett próbálkozni vele, de nekem nem igazán sikerült. Ami a képzeletemben élt rólunk...nos az nem volt elég hiteles ahhoz, hogy szépet fessek...meg igazából annyi minden foglalt le, hogy nem is tudtam rendesen leülni és alkotni...*mondtam elgondolkodva. Visszagondoltam a múltamra...ami nem is olyan távoli, mégis annyira nem tudom már elképzelni azt az életet...furcsa dolog..*
Landria: -Nem duzzogok....*nyújtottam ki viccesen a nyelvem*- Nincs semmi baj, nyugi....*a biztonság kedvéért viszont biztosan Carolon fogom tartani a szemem....csak merjen tenni egyetlen rossz mozdulatot...én esküszöm...:P* |
Lucas: - Hagyd csak majd elintézem a ruháit...nem kell velük vesződnöd. Inkább akkor kapjunk fel egy köntöst, a pincében van a terem, ahol a képek vannak...*mondtam mosolyogva és az ágy melletti székre terített köntösömért múltam majd kimásztam és felvettem* A szekrényben találsz még köntöst, válassz magadnak nyugodtan*mutattam a tükörajtós szekrényre* Jó sok festmény van odalent, némelyiken még én is rajtavagyok...viszont jól nézd majd meg őket, ezeket nem emberi kéz alkotta*mosolyogtam selytelmesen*
Masaharu: - Márpedig nagyon hasonló az izlésünk, tuti be fogsz neki jönni*mondtam kuncogva, majd egy piroslámpánál megsimogattam Landria combját és nagy, kedves bociszemekkel ránéztem* Na ne duzizz már... |
Aloise: -Ugyan már...ez csak pár ruha. De ha annyira zavar, majd én elpakolom helyette..*mondtam kedvesen, aztán Lucashoz bújtam és megpusziltam az arcát*-Na és mi mit csinálunk addig? Még mindig tengernyi időnk maradt...és kezdem unni a lustálkosást*mondtam mosolyogva*-Azt mondtad, átöltözni még felesleges, szóval....arra gondoltam, hogy azt mesélted vannak képeid a barátaidról, pontosabban festmények. Nem akarod őket megmutatni? Olyan szivesen megnézném őket, és a házban sem tájékozódom még valami jól...ugyhogy azt sem bánnám, ha megmutatnád, mit merre találok....persze csak ha nem baj. De felőlem pihenhetünk még...csak tudod sosem szoktam sokáig egy helyben megmaradni*néztem Luc szemeibe és megsimogattam az arcát*
Landria: -Jó rendben nem duzzogom....*forgattam szemeimet*-Szóval Mary lezbikus....ehhe, hát remélem hogy nem vagyok az esete, nem tudom hogy kezelhetnék egy helyzetet.....ha...hogy is mondjam...flörtölne velem...*fintorodtam el, semmi bajom a mássággal, csak ne legyek a részese* |
Lucas: - Még a tesóimmal van pár dolgunk, a városban el kell intéznünk ezt-azt*mondta Brandon öltözködés közben s rámpillantva megejtett egy ravasz, gonosz kis mosolyt, ezen én is elmosolyodtam, pontosan tudom miféle dolguk van a városban. Azthiszem az esti híreket majd nem árt megnézni még...* Csak óvatosan, nem örülnék, ha megint szakadtan jelennél meg egy ilyen fontos bálon*mondtam komolyan, mégis kicsit cinikusan* Áhh ugyan már, tudod, hogy már nem vagyok kisgyerek*válaszolta miközben már az utolsó gombokat gombolta ingjén, a zakót még nem gombolta össze, már indult is kifelé* Este találkozunk*intett majd kinyitotta az ajtót, utoljára még visszanézett és mosolygott egyet, majd kiment és becsukta maga után az ajtót* ÓÓÓhh persze a koszos cuccait megint itthagyta*morogtam amikor a fotelemben heverő ruhakupacot megláttam*
Masaharu: - Nyugi, tényleg utálom és egyszerűen nem bírom csak úgy megálni, hogy ne tegyek semmit, ilyen a természetem...majd rájössz idővel úgyis. Mary miatt meg nem kell aggódnod, tuti nem mászik rám...rád viszont...*mosolyodtam el gonoszul*...említetem már, hogy Mary kőkeményen leszbikus?*fordultam Landria felé egy pillanatra vigyorogva, halkan kuncogtam* Na de hagyd abba a morgást kicsim, nincs okod duzzogni, és nem is áll jól*tettem hozzá kedvesen* |
Aloise: *csak mosolyogva néztem Brandonra, igazán vicces egyéniségnek tűnt...és kedvesnek. Egy ideig elgondolkodtam ezen, aztán kis iső után megszólaltam*-De minek öltözöl át már most? Hiszen még rengeteg időnk van...*mondtam kedvesen Brandonnak és figyeltem ahogy öltözködik. Szerintem nekünk sem ártana, ha kiszállnánk végre az ágyból, de addig nem akarok amíg Lucas pihenget...csak nyújtóztam egyet, és befúrtam magam a párnák közé, minden olyan puha és selymes volt...*
Landria: -Ó szóval Mary is van....*mondtam szinte suttogva és az ablakon bámultam kifelé*-De most légy őszinte...nem édesmindegy hogy ez a Carol vagy ki kinek hányszor teszi szét a lábát? Az a lényeg, hogy téged békénhaggyon...legalábbis ajánlom neki hogy tényleg ne menjen a közeledbe....*morogtam, közben az ujjaimmal az ablakon doboltam* - De ha annyira meg akarod verni hát felőlem....bár szerintem arra sem méltő az a rüfke hogy beszéljünk róla....mert ha tényleg nem érdekelne nem hoztad volna szóba....*sóhajtottam*- Na de mindegy, hagyjuk inkább, nincs kedvem erről beszélni, csak utálom hogy mindig előkerülnek ilyen kis nőcskék, akiket amugy utálsz, de valahogy úgy érzem hogy mégsem....*forgattam szemeimet. Na jó talán elég undok vagyok, de nem tehetek róla, hogy féltékeny vagyok...:P Tudom hogy hülyeség és rossz szokás...de nem tudom elnyomni magamban a dolgot. Muszáj volt megmondanom amit érzek....végülis nem élhetünk mindig boldogan...* |
http://i187.photobucket.com/albums/x232/terracerra/Death%20Note/mikami_teru.jpg
Lucas: - Brandon...*mondtam komolyan* - Igen?*jött a kiváncsi válasz* Kiszálsz az ágyamból vagy levetkőzöl és beugrassz harmadiknak?*ez csak vicc volt, de a vigyor amit válasznak kaptam....hát nem viccként vette xD aztán már vetlőzött is o.O* Nyugi, csak azért vetkőzöm mert itt van a zakó ami kell nekem, még most felveszem*mondta normálisan s kimászott az ágyból, persze átmászott rajtunk, véletlenül mindig oda nyúlt ahova nem kellett volna -.-*
Masaharu: - Meg fogom egyszer verni Carolt...tudom, hogy nőket nem szabadna megütnöm, de aki ennyiszer teszi szét egy életen keresztül a lábát mint ő, az már nem nő b.sszus...*morogtam miközben beszálltunk a kocsiba és indultunk is* De majd figyeld csak meg...telefonban nagy a szája, este a közelembe sem fog merni jönni*montam mereven az utat bámulva* Remélem inkább Mary fog énekelni ma, és nem Car...pontosan nem emlékszem, hogy most ki a soros, de mindig ottvannak mindketten...*magyaráztam halkan, majd elnevettem magam* Legutóbb Mary fogott visza, hogy ne dobjam ki az öltözőm erkéjén Carolt *xD* |
Aloise: *ha most dobogna a szivem, biztosan infartust kapok ijedtemben. Pár másodpercig csak ijedten néztem Brandonra, aztán mosolyogva szólaltam meg*-Szia...éppen most emlegettünk*mondtam neki kedvesen, közben igyekeztem rendesen betakarózni, bár szerintem már úgyis mindent látott, amit érdemes..:P. Aztán én is alaposan végignéztem őt, és szélesen elmosolyodtam. Lucasnak igaza volt, Brandon tényleg naaagyon tetszik nekem, de nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Csak a tőlem megszokott kedveséggel igyekeztem mosolyogni és kíváncsian vártam a beszélgetés folytatását*
Landria: *miközben Masaharu telefonált, igyekeztem nem odafigyelni arra amit mondd, de ez lehetetlen volt, mivel kiabáltak a telefonba. Mikeal csak összenéztünk, látta rajtam, hogy idegesít a dolog, de csak egy nyugodt pillantással igyekezett engem csitítani. Őszintén szólva nem tetszik nekem, hogy ez a perszóna hivogatja...ne keresse már...hjaj a fenébe is, ha valamivel pebróbálkozik....én esküszöm nem leszek tekintettel semmire és senkire és akkorát bemosok neki...csak néz..ekkor már Mas is visszajött, igyekeztem nem idegesnek tűnni*-Na akkor szia bátyó, majd hozzuk a kocsit...*mondtam még kicsit durcásan, amiért nem én vezethetek, majd megpusziltam bátyám arcát, intettem a többieknek és elindultam az autó felé..* |
Lucas: Ahha, az egész klán jön, még olyanok is akiket még nem ismersz, mert éppen nem tartózkodnak itt...a Jemmy ikrek: Asami és Light, meg még Brandon is jön, hármasikrek, rég láttam őket...*gondolkodtam el* Brandon biztos nagyon tetszeni fog neked*morogtam egy pillanatra majd hirtelen majdnem szívrohamot kaptam, mikor egy nagy fekete hajzuhataggal rendelkező férfi bedugta a fejét a takaró alá, aztán a következő pillanatban már le is esett, hogy az emlegetett szamár az, Brandon...mit keres ez itt, a szobámban?!* Te meg mi a francot keresel itt?*húztam lejjebb magunkról a takarót, Alo lényegesebb pontjait takarva, saját magamra sosem voltam ilyen téren tekintettel, nem vagyok szégyenlős*
- Előbb eljöttem, gondoltam hazajövök még pár órácskára a bál előtt...meg itt van az öltönyöm is amit fel akarok venni*mondta Brandon sármos hangján és pofátlanul mellémfeküdt majd végigmérte Alot s kacéran vigyorgott, aztán rámnézett, s mégjobban vigyorogni kezdett, a barom xD*
- Ne kérdezz semmit!*folytottam bele a szót* Ő Aloise, Aloise ő Brandon *mutattam be őket egymásnak, ekkor Bran arcán már csak elfogadható mértékű volt a vigyor*
Masaharu: - Igérem, egyben kapod vissza a kocsit*mondtam komolyan és ridegen, teljesen máshogy, mint amilyen a vízesésnél voltam...nem tudok vigyori lenni számomra majdnem idegenek előtt, ez van...elvettem a kulcsot és kezembe fogtam, ekkor csörrent meg a telefonom teljes hangerővel a zsebemben, kicsit megriasztott* Carol?*néztem értetlenül a telefonom kijelzőjét* Öööö egy pill*mondtam a többieknek, elfordultam és alrébb mentem egy két lépést*
"Mond, mit akarsz?*szóltam bele fagyosan*....Mivan?....hagyj már békén a hülyeségeiddel...este úgyis találkozunk, hagyj már.......ne visítozz a telefonba Carol, nem megmondtam, hogy hagyj békén? ....durcázz, hol érdekel az engem?...de nem fogod fel, hogy nem érdekel, hogy Jim mit csinált veled?...jól hallottad, sz.rok rád...anyámat aztán szídhatod, az sem érdekel*mondtam flegmán*...na jó húzz már a picsába, nem úgy volt, hogy gyűlölsz te k.rva?...dehogyisnem, úgy beszélek veled, ahogy akarok, senkim sem vagy....nem, nem is voltál senkim sem, csak miattad lett egyel több rendőrségi ügyem...........d.gd fel magadnak a telefont" *"köszöntem el" majd nagyot sóhajtva visszamentem Landriáékhoz*
Hehe...*mosolyogtam kínosan, több mint valószínű, h mindent hallottak, nem sajnáltam a hangerőt...* ...vele fogunk este találkozni*néztem Landriara keservesen* |
Aloise: *már megint sikerült orbitális baromságot mondanom xD Talán néha tényleg olyan buta vagyok, mint egy kiscica...na mindegy csak sóhajtottam egyet*-Szóval van még 11 óránk....az elég sok idő. De mit csináljunk addig? Lehetne már este...ez a bál dolog. Kezdek izgulni miatta...biztosan nem néznek rám majd furán? Még nem szoktam meg, hogy nem vagyok ember...szerintem teljesen kilógok a sorból. Tényleg és a klán többi tagja is velünk jön?*kérdeztem kajánul elvigyorodva. Megnéztem volna a többi fiút kiöltözve, úgy biztosan még sexisebben néznek ki :P Na de csak nyugi...megígértem valami Lucnak és illene betartanom. Közben hajamat próbáltam megigazítani, bár nem tudom minek, hiszen szinte teljesen kócos vagyok és a takaró alatt meg amúgyis édesmindegy*
Landria: -Annyira azért nem...*mondtam halkan, vacogva. Elképzelhető, hogy egy kissé megfáztam? Á...biztosan csak fáradt vagyok vagy ilyesmi...*-De köszönöm az inget...viszont remélem azzal számoltál, hogy ezt nem kapod vissza*kuncogtam és szinte elbújtam az ingben annyira puha volt és illatos*-Ezt megtartom magamnak, így mégjobban érzem, hogy hozzám tartozol...*mosolyigtam. Vagy 20 perc gyaloglás után visszaértünk a házhol. Kora reggel volt még, de e fiúk már az udvaron szórakoztak, éppen birkóztak. Vagyis ez inkább amolyan játék volt, de én is szerettem velük együtt csinálni, érdekes dolgok szoktak kikerekedni a szórakozás végére:P De most csak nevetve néztem őket, olyanok voltak akár a gyerekek. Mike nagynehezen kikeveredett közülük és odajött hozzánk*
-Jó reggelt gerlepár!*mondta széles mosollyal. Furcsáltam is, mert ezt tőle nem igazán szoktam meg*
-Szia Mike, figyelj el szeretném vinni az egyik kocsit ha nem baj, haza akarunk menni. Tényleg, LEonie még alszik? Nincs semmi baja*kérdeztem kissé aggodalmasan, miközben öszébb húztam magamon az inget*
-Igen, még békésen alszik nincs semmi baja, nyugodj meg. Viszont az autót csak akkor kaphatod meg, ha Masaharu vezet.*mondta elmosolyodva*
-És mégis miért?*kérdeztem durcásan*-Nem is szoktam összetörni az autót....olyan gyakran..*mondtam halkabban*
-Na persze...a múlt hónapban is totálkárosra törted. Sajnálom kisasszony, de csak a kedvesednek vagyok hajlandó odaadni a kulcsokat...*Mike kérdőn Masaharura nézett, én közben morogtam. Elvégre az enyém is az a kocsi a fenébe is ?! Nekem kéne vezetnem..*-Rendben lesz így, ugye?*kérdezte Mike kedvesemet és elővette zsebéből a kulcscsomót* |
Lucas: Cica...szerinted Osakaba odaérnénk az estére kocsival?*kérdeztem vigyorogva* Na mind1*simogattam meg nevetve a fejét, kicsit össze is kócoltam már amúgyis kócolódó haját* Jönnek majd értünk, 2 perc alatt odaérünk, köszönhetően az őskor áldásos találmányának, minél nincs is gyorsabb, a mágia*mosolyogtam tovább* Azthiszem 10re jön ide a pasas, szóval addigra el kéne készülni majd, még van úgy bő 11 óránk...*vakartam mag a fejem és végignéztem Alon* Minek öltözöl fel? majd este*kaptam el és rántottam vissza magamra, újra magunkrakaptam a takarót, már idegesített a nap, úgy süt, majd' meg vakulok tőle.* Majd Riolatól elkérem a vörös-fekete estélyiét délután, emlékszem nemrég dicsekedett vele, de már azóta vett egy másikat is amit jobban szeret, tuti kölcsönadja majd a vöröset*mondtam halványan mosolyogva, már megszokás...*
Masaharu: - Jaj te, mért nem szóltál már előbb, hogy ennyire fázol?*dorgáltam meg grimaszolva és levettem az ingemet, vot még alatta egy póló, de én nem fáztam így ráadtam kedvesemre az inget, hátha valamit használ. Sosem voltam fázós típus...* |
[466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
