|
Témaindító hozzászólás
|
2006.01.29. 13:14 - |
*sétálgat*
- találni kéne egy démont akit ismét legyőzhetek - |
[1620-1601] [1600-1581] [1580-1561] [1560-1541] [1540-1521] [1520-1501] [1500-1481] [1480-1461] [1460-1441] [1440-1421] [1420-1401] [1400-1381] [1380-1361] [1360-1341] [1340-1321] [1320-1301] [1300-1281] [1280-1261] [1260-1241] [1240-1221] [1220-1201] [1200-1181] [1180-1161] [1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [Korábbi]
*A folyó mentén űlt. A páncélját tisztította. Hallkan csobogott a víz. Egy szivaccsal próbálta leszedni az erősebben ráragadt vérfoltokat, de még így is nehezen jöttek le.* |
-Ebből baj lesz...Csupán 5 perc és a méreg végez veled...*Mondtam gonosz mosollyal*-Most hogy bekerült a szervezetedbe nincs esélyed...*Mondtam még mindíg láthatatlanul* |
*Nem törődött a mérgező bokrokkal érezte ahogy szervezetébe bekerül a méreg de tovább rohant, hogy szólhasson Idhrenielnek a közelgő veszélyről* |
*Óhh...a világ mocskaiból...~tényleg.Tudok én máshogy is.Eddig nagyon aranyos voltam ezzel a koszfészekkel szemben.De most nem is tudom mit tegyek...~Gondolataimat a lányhoz intéztem...~óhh tudod mit...tele van veletek az egész föld .Belőlem csak egy van.De ti pornép akik nagyra tartjátok magatokat ,túlságosan is sokan vagytok...~Gonoszul elmosolyogtam...*-Mit is kéne velük csinálni...*mondtam nagy szinpadiassággal...*-Óh megvan..Amikor alamiből nagyon sok van ki kell írtani őket...Óhh persze hogy ez nem jutott eddig eszembe...Most még azt is hozzákéne tennem hogy kár értük.De ez nem igaz...*Letérdeltem a földre.Belevágtam a talalajba hozzú körmeimet.Aranysárga repedések keletkeztek a földön és azok mentén kb 10 fa ki is dőlt...*-Jajj ne...bocsánat...*mondtam gonoszul és egy felnevettem.~hát nem értitek hogy semmi esélyetek....Szégyenletes...~Láthatatlanná váltam* |
/Kb így néz ki a város/ |
Felmászott az egyik fára, és annak tetejéről pillantott körbe, ám nem látott mást, csak még több fát. Ha a lombkoronák fölé látna hazájából, minden bizonnyal már rég felfedezték volna őket, és nem is léteznének. Pedig egész városuk egy hatalmas fára épült, azért is olyan nehéz észrevenni, vagy megközelíteni. Körülötte mindenhol magasan húzódnak a növények gyökerei, és ha valaki nem jártas errefelé, még pár mérgező bokorba is beleakadhat.
- Apám, bármennyire is biztonságos a Szülőföld, egyre többen fedezik fel szerény erdőnket és egyre több férkőzik be a világ mocskaiból - suttogta maga elé, sóhajtva. |
*Megérzi a gonosz jelenlétét úgy érezte, hogy szólnia kell Idhrenielnek ezért elkezdett rohanni a folyó mentén* |
*Éreztem hogy valaki tud a jelenlétemről.Ennek azonban agyon örültem.~nos mi is lenne ha ez az erdő a mi "kis" csapatunk birodalma lenne...?~Kérdeztem magamtól és eljátszottam a gondolattal.~milyen gyönyörű is lenne az~*-Érezlek Indhreniel...*suttogtam és egy virágot fogtam a kezemben ami röktön el is rohadt.Éreztem ahogy a fák fölém magasodnak és némán figyelnek.Éreztem egy lélek jelenlétét ami most éppen engem vesz szemügyre...~De ez miért is kell hogy érdekeljen...?Hisz úgy sincs semmi esélyük.Ha idejön Lucifer...VÉGÜK~Ez a gondolat ismét mosolyt csalt gyönyörű arcomra.*-Hmm... |
Megérezte a gonoszt, mely néma sikolyokat csalt ki az ezeréves fákból, és halk suttogását, mi torznak tűnt a békés csendben, ahogy végigjárta az erdőt.
Összehúzott szemekkel járt fel s alá a faházban, mely valamivel nagyobb volt, mint a többi lakosé, hisz még is csak a vezető lánya volt.
Talán egy kis aggodalom fogta el fiatal szívét, ám abban biztos volt, hogy ide csak nagy erőfeszítések árán juthatna el az ismeretlen idegen, ki pimaszul fenyegeti népét a jelenlétével.
Végül felhagyott a gondolkodással, és kiment körülnézni a városban, ugyanis élőhelyük inkább ahhoz volt hasonlatos, ámbár mégis, csupán 185 lelket számoltak. |
*Lassan sétáltam az erdőben.Körmeim éppen hogy hozzáértek a fák leveleihet,azok elsárgultak és lehullottak.Nemhiába is neveztek el Méregnek.Éreztem a fák sóhajait.A fájdalmukat.Nem érdekelt,így hát folytattam felfedező utamat.Megáltam egy nagy egézséges fánál,és megérintttem a törzsét.Ezt írtam bele a törzsébe: " Itt járt méreg " Direkt mutattam meg üldözőimnek hogy merre jártam.Az volt a tervem hogy összehívom a csapatot és megöljük őket...és így végre vége lesz a szemvedéseimnek.Hirtelen megéreztem hogy van valaki rajtam kívül és gonosz mosolyra húztam a szám.~Friss hús~Nyaltam meg a szám szélét és követtem a nyomokat.~Végre...most jönnek az igazi izgalmak...~*-Hol vagy drágám...*suttogtam és belevájtam a körmöm egy fába.Kék szemem csak úgy világított.Lépteimet gyorsra váltottam.A sok gyaloglás után,megálltam egy helyen.Becsuktam a szemem.Szaglásztam a levegőbe mint egy kutya.Sokáig így ment.Addig a pillanatig amíg megláttam egy halvány pontot.Leültem a fűbe , és minden fűszál elhalt.Onnan figyeltem....* |
- Nos rendben, remélem még találkozunk. A valák kísérjenek utadon - mondta mosolyogva, majd elindult vissza, így pár másodperc múlva már teljesen eltűnt alakja a sötét bozótok közt. |
*Megáll a lánnyal szemben*-Nyugodtan menj vissza a faludba én meg tudom védeni magam |
- Értem.
Amíg sétáltak, addig csöndben figyelte a tájat, bár kimondottan jobban tetszett neki délután, amikor az egész vidámnak hatott, és nem kísértetiesnek. |
-Nincs állandó lakhelyem általában fogadókbanszállok meg egy éjszakára*súgta oda a lánynak* |
- Szerintem nincs okunk az aggodalomra - mondta, miután megbizonyosodott, hogy 50 méteren belül nincs senki más rajtuk kívül. - Hol élsz? - szólalt meg pár perc csönd után. |
*Bólint majd csöndben kicsit előresétál az erdőbe* |
- Légy óvatos, ilyenkor szívesen bukkannak elő éj elfek, akik köztudottan nem a legkedvesebb faj, sőt, előszeretettel ölik a többi tündét - mondta megint csak gondolatban, nem akart feltűnést kelteni, ha mégis követték őket. |
*Követi Idhrenielt kék kezét maga elé tartva bal kezével pedig a revolverét tartotta* |
Hirtelen abbamaradt éneke, és kényelmetlen csend telepedett a békés erdőre, ami most mégis kísértetiesen hatott. Már nem ragyogta be a nap fénye, és a kínzó némaság csupán a szél halk zörejét engedte szabadon.
Idhreniel fülei láthatóan kiéleződtek, feszülten figyelt érzékeivel, de úgy fest nem talált semmit, mégis sokkal óvatosabban közlekedett. |
[1620-1601] [1600-1581] [1580-1561] [1560-1541] [1540-1521] [1520-1501] [1500-1481] [1480-1461] [1460-1441] [1440-1421] [1420-1401] [1400-1381] [1380-1361] [1360-1341] [1340-1321] [1320-1301] [1300-1281] [1280-1261] [1260-1241] [1240-1221] [1220-1201] [1200-1181] [1180-1161] [1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [Korábbi]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
