Témaindító hozzászólás
|
2006.04.27. 15:09 - |
Hm... "felnéz az égre" Telihold. Ideális időpont, hogy elkapjam a farkasembert, aki már hónapok óta ritkítja a városlakókat. "halkan kattan a fegyvere és elindul a fák között" |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
"leszúrja a kardját a földbe, egyik kezével fogja, a másik kezét előre tartja, a tenyere felragyog majd egy védőfal tűnik elő a semmiből, ami magába szívja Kaguya 'eslöprő' viharát" |
Kaguya újabb mosolyt ejtett, mire az aranykeretű tükörből vad robajjal előtört a fényvihar, és habzó tarajakat vetve Hotarunak csapódott. A kavargó hullámok fényes-sötét árnyakat vetettek a dermedt arcú Kaguyára, ki gonoszul, méregzöld szemekkel, hunyorogva bámulta a sodró "tornádót" |
Igen, úgy gondolom "ugyanazzal a mosollyal mint Kaguya visszamosolyog, közben a kardját lazán a vállára teszi" |
Kaguya ujjai közt derengve előbukkant a tükör és fenyegető fényeket spriccelve ragyogni kezdett, mintha villámok készültek volna előrobbanni belőle:-Úgy gondolod?-mosolyog szelíden |
Mert? Nem vagy semmivel félelmetesebb mint eddig bármelyik ellenfelem... "suttogva a kardhoz szól" Gyerünk Seikatsu, most ne hagyj cserben "erre a kard fehér fénnyel elkezd lüktetni, majd visszaveri Kaguya kardját" Néha lehetnél kicsit szerényebb is. Ha mindenkit megakarsz ölni nem marad senki akivel harcolhatsz vagy egy jót beszélgethetsz. |
-Pedig nem ártana!-azzal a fekete hajában lévő három tüskéből egyet kitépett, mely hatalmas karddá alakult és Hotaru fegyvere fele csapta. A kardélek dübörögve öszecsaptak, mire a "Tetsuiga" fájdalmas, fémes sikolyt hallatott, amint Kaguya kardja vörösen felizzott. |
Pedig én nem félek... legkevésbé tőled nem. "karmaival egyszerűen kiszabadítja a kezét, majd előkap egy kardot, ami kísértetiesen hasonlít a Tessaigához és felszeleteli a többi csápot" |
A recsegő csápok a magasba emelték és kifeszítették a nőt. Egy újabb csáp nidult meg Kaguya kezéről, mely éhesen kitárult húsos, csőrszerű szájat növesztve, mely összecsapta a levegőt Hotaru arca előtt:-Kéne...Boszorkány... |
Kaguya nem válaszolt. Teste körül hirtelen lobogó, homályosan mozgó csápok jelentek meg őrjítő gyorsaságuk miatt. Hotaru feje, karjai és lábai mellett elrobogott egy-egy kar. |
Varázslónő vagy boszorkány...semmi különbség nincs. Anyám is varázslónőnek nevezi magát vagy mágusnak. Amúgy most félnem kéne? "arany szemei nyugodtságot tükröznek" |
-Oh..ho.ho.hoh hah.-mosolyodik el a nő-boszorkány...Boszorkány...bár nem vagyok az , de nagyon nagy fokon értek az ilyen dolgokhoz, ezért én nemesen nem boszorkánynak, HANEM varázslónőnek nevezném magam.-villannak fel szemfogai-egyébként maga az Éj vagyok.-költözik szórkakozott hangjába fenyegető derengés |
"arany szemeit egy pillanatra Kaguyára mereszti a meglepettségtől, majd csilingelően elkezd nevetni" Én? Vámpír? Dehogyis.... úgy nézek én ki?? Boszorkány vagyok... |
Kaguya ujjátkinyújtotta feléje :-Vámpír vagy...Ugye? |
Kaguya tükre fenyegetően felragyogott.-Furcsa lény vagy te... |
A fény nekem nem a gyengém... Jobban örülök neki mint bárminek "kinéz hosszú, fekete hajzuhataga mögül; felemeli a kezét, eloszlatja a felhőket és ismét ragyog a felkelő nap" |
-Hm...-tornyosul gúnyosan feléje hatalmas, megfoghatatlan alakja, mint egy sötét látomás. -A gyengéd...Nekem nem kell ilyenekkel aggódnom, engemet nem zavar a fény, de...-azzanl ujjai recsegve végigsuhogtak a levegőn, mire fekete felhők nyleték el a napot-.én se szeretem...célm az örök éjszaka elhozása és az élet megsemmisítése... |
Na persze. Azt várod hogy el is... "de nem tudja befejezni, a nap első sugarai megérintik a fákat és egy hatalmas sikoly kíséretében visszaváltozik az eredeti alakjára majd a földre zuhan, de nem eszméletlen" |
Kaguya unottan felsóhajtott, mire ujjai mögül a vaskos és vörös csápok ropogó rengetege terebélyesedett elő, mik vérszomjasan sziszegve Hotaru fele magasodtak:-Hm...Több vagyok mint egy szellem...És mint egy vámpír... |
"szemeiben düh villan meg" Én nem vagyok halandó "sziszegi majd méteres karmok nőnek ki a kezéből, majd feldarabolja a férfi hulláját" Úgy beszélsz, mintha te szellem volná.... Pedig csak egy dühös tenyo, aki berágott azért mert ellopták a kedvenc ruhadarabját... |
[433-414] [413-394] [393-374] [373-354] [353-334] [333-314] [313-294] [293-274] [273-254] [253-234] [233-214] [213-194] [193-174] [173-154] [153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|