Témaindító hozzászólás
|
2007.12.07. 18:41 - |
Japán egyik legbefolyásosabb emberének, avagy Masahiro Umei zenei cége. Hatalmas, 20 szintes épület. Az M&S a tehetséges zenészeket kovácsolja együttessé, s viszi őket sikerre. A fő cél mellett rengeteg embert, menedzsert, fotóst foglalkoztat a cég, s mindig szívesen várja a munkát keresőket. |
[334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
*leesik az álla.-milyen helyes ez a főnökféle...* az előbb... én... nagyon sajnálom! *újra meghajolt és remélte nem szerzett túl sok rossz pontot a majdani főnökénél...* szóval... *kiegyenesedett* az egyik ismerősőm ajánklotta a cégét... én szeretnék énekelni! volt egy barátom, de elkeveredett egyszer a reptéren, és azóta sem lett meg *szomorúan sóhajt* ha esetleg összefutna vele valahol amerikában mondja meg neki hogy üdvözlöm! egyébként a neve Hiro, és volt egy együttesünk... ő gitározott én meg énekeltem...jól megvoltunk... *egyenlőre nem akarja elmondani, mi történt Hiroval valójában* de jajj milyen udvariatlan vagyok! még be sem mutatkoztam! Shindo Shuichi vagyok! *megint meghajol*
/még én sem tom mi történt Hiróval ^^"/ |
-Természetesen, jöjjön.- mosolyodott el, amint a lift felé igyekezett. Megvárta, míg a fiatal utána baktat, majd beszállt vele a liftbe, s mentek jópár emeletet. Aztán, a megfelelő emeleten kiszállva, egy hosszas folyosón mentek végig, végül benyitott egy irodába, mely elég méretes volt. Levette kabátját a fogasra akasztva, majd helyet foglalt az irodai asztalnál. Megigazította virítóan zöld ingjét, melyet némileg egy fekete öltöny fedett, majd a fiúra emelte kékes tekintetét..- Foglaljon helyet, én volnék az a főnökféle.- somolyogta. |
*egy cetlit tart a kezében és az épületeket nézegeti. kb háromszor elsétál a cég épülete előtt mire "felfedezi" a jókora épületet* Azta! de nehéz volt idetalálni! *nyögi nagyot szusszanva és belép a z óriási ajtón. közben majdnem fellök egy szintén befelé igyekvő feketeruhás, kalapos férfit* Gomenasai! *hajol meg enyhén a fickó felé* elnézést...tudna nekem segíteni? valami főnökfélét keresek... *pillant segéjkérően a kalaposra* |
Épp kiszállt autójából, pöppet fáradalmasan indult az M&S épülete felé. Egy kellemes vacsi után, elég kellemetlen még dolgozni is. |
Miután nagyjából végzett a munkával, felkapta cuccait, s elindult hazafelé. |
Miután megunta az idegen nő nézését, visszatért a munkához. |
-Rendben, jöhetnek a plakátok, de azt hiszem feldobom a céget valamivel. Ahhoz is elkéne pár plakát.- somolyodott el sejtelmesen.- Kicsit lecsökkentek az eladások is, s az együtteseket se tudjuk foglalkoztatni igazán egy normális menedzser nélkül. Tehát a munkára kell plakát, illetve, kérem intézzel el a Dark Hollow következő koncertjének plakát tervét, időpontot még nem tudok mondani, egyeztetnem kell az egyik csarnokkal. Köszönöm.- itta ki a maradékot a csészéből, majd az asztalra helyezte, miközben ismét visszatévedt tekintete a kint sétáló alakra. |
*elmosolyodik a bókra* - A médiába már bekerültek a hirdetéseink. De ha gondolja, a plakátok tervei kész vannak. *miközben beszél tekintete az ablakra téved, egy lány sétál az épület előtt.* |
Felnézett a papírok tömkelegéből Mina-ra.- Oh, köszönöm, teljesen meg is feledkeztem a teáról. Mi lenne maga nélkül velem.- mosolyodott el, miközben felállt s dolgozóasztalához vitte a teát, majd visszaülve helyére, belekortyolt a forró italba.- Nos, kissé csökkent a mozgalom, szükség lenne pár menedzserre és fotósra, tudniillik, elég lazán veszik manapság ezeket a munkákat. Pedig még jól is vannak fizetve.- sóhajtotta. |
*A szoba ajtaja kinyílt és ismét a titkárnő lépett be, kezében fémtálcán egy csésze volt.* - Az ötórai kávéja uram. *szólalt meg vékony hangján, majd a dohányzóasztalhoz lépett és lerakta* - Ha szabad érdeklődnöm valami nyomasztja? *kérdezte szemüvege fölött* |
-Hm... Kéne egy pár ember munkaerőnek... Ez így nem lesz jó.- nézegette a kezében szorongatott papírokat. Közben megfordult foteljében, s kitekintve az ablakon észrevette Gabriellát, mint egyedüli járó-kelőt a M&S épülete előtt. |
*sétálgatott és mélyen el volt merülve gondolataiba* |
Miután végre leparkolt kocsijával, fekete aktatáskájával bevonult az M&S épületébe, hol köszönések sorozatai támadták le, melyekre egy- egy mosollyal teli bólintással válaszolt. Az épületben lévő liftek egyikével felment az emeletre, hol irodája helyezkedett el. Továbbra is széles mosollyal arcán telepedett le foteljébe. Mina nevezetű tikárnője rögtön köszöntötte, s értesítette az elmúlt nap eseményeiről, fejleményeiről. -Köszönöm Mina, akkor neki is látnék a munkának...-azzal a barnahajú nő kivonult, hagyván belemélyülni a papírmunkába Masahiro-t, ki pár perc múlva fel is adta a munkát, mert keze ügyébe akadt a Kita-tól kapott telefonszám. Emlékezetében felcsengtek a nő szavai: "Ha fotóst keresne, hívjon fel" Vagy valami ilyesmi. A nagy elmélkedés legalább 20 percet ölelt fel, végül maga is belátta, hogy ideje lenne végezni a sok munkával. |
Japán egyik legbefolyásosabb emberének, avagy Masahiro Umei zenei cége. Hatalmas, 20 szintes épület. Az M&S a tehetséges zenészeket kovácsolja együttessé, s viszi őket sikerre. A fő cél mellett rengeteg embert, menedzsert, fotóst foglalkoztat a cég, s mindig szívesen várja a munkát keresőket. |
[334-315] [314-295] [294-275] [274-255] [254-235] [234-215] [214-195] [194-175] [174-155] [154-135] [134-115] [114-95] [94-75] [74-55] [54-35] [34-15] [14-1]
|