Témaindító hozzászólás
|
2006.01.29. 13:14 - |
*sétálgat*
- találni kéne egy démont akit ismét legyőzhetek - |
[1620-1601] [1600-1581] [1580-1561] [1560-1541] [1540-1521] [1520-1501] [1500-1481] [1480-1461] [1460-1441] [1440-1421] [1420-1401] [1400-1381] [1380-1361] [1360-1341] [1340-1321] [1320-1301] [1300-1281] [1280-1261] [1260-1241] [1240-1221] [1220-1201] [1200-1181] [1180-1161] [1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [Korábbi]
Mindenkinek lehetnek elintéznivalói. Késő is volt. Fölösleges bárminemű lelkiismeretfurdalás.* Hangja kedves volt, szinte szelíd. Teljesen más volt mint az éjjel.* |
*Amint meghallotta hátuk mögött a hangot egyből revolveréért nyúlt de amint meglátta Soult eltette a fegyverét*-Üdv |
Mire észreveszi, hogy kezeik összeérnek Neroével, már meg is jelenik Soul, de nem zavarja, hisz az apró érintés számára nem sokat jelentett, csupán egy véletlent.
Viszonozza köszöntését, majd kitűnő látását alkalmazva, mosolyogva végigméri, de ezt szinte észre sem veheti a másik kettő, olyan gyorsan zajlott le.
- Én is eképp érzek, úgy is enyhe lelkiismeretfurdalás zavart, amiért olyan sietősen távoztam a tegnap éjjel - mondta kedves, lágy hangján. |
Soul: Milyen jó hogy újra találkozunk. *Szólal meg a hátuk mögött. Még mindig az a páncél volt rajta amit a háborúban viselt. Nero-nak köszön, Idhrenielt-t pedig az elfek köszöntéséhez mérten megöleli. Reméli nem okoz bosszúságot vele. Csak illő módon akart eljárni. Ismerte a szokásaikat.* |
-Igazad lehet*Miközbe végigsimít ball kezével az egyik levélen keze találkozik Idhrenielével* |
- Talán azért, mert ide nem ér el emberi kéz, hogy szérombolja - mondta elmélkedve, amint újból végigsimított egy falevelen. |
*Lassan sétálgattam az erdőben.Minden olyan szép volt...olyan különleges és titokzatos...* |
-Rendben*a fák lombjaira emeli tekintetét*-Olyan nyugodt itt minden |
- A szövetség komoly és fontos dolog, amit viszont sokan felrúghatnak. De ne bonyolódjunk bele ilyen dolgokba, elrontja ezt a szép napot. A kedvünkért még mindig süt a nap, becsüljük meg - mosolyodott el. |
-Pedig ilyen időkbe kéne pár fajnak összetartania*követi a nőt* |
Mosolyogva megállt, és Nero felé fordult.
- Háború dúl mindenhol, Apám nem hiszem, hogy ezekben az időkben bármilyen kívülállót is szívélyesen fogadna, főként, hogy félig ember vagy - mondta, majd tovább indult, de óvatosan ügyelve arra, hogy messzire kerüljék az oly féltett tünde "falut". |
-Csak akkor tudom meg, hogy szívélyesen fogadnak ha már bent vagyok a faluban.*Nézett a nő szemébe*-Szerinted apád szívesen fogadna? |
- Az emberek vagy félelmetesnek, vagy visszataszítónak tartják azokat a dolgokat, amiket nem ismernek, vagy nem értenek - sóhajtotta kissé szomorúan, ám rögvest visszatért nyugodt hangulata, amint eltévedt tekintete a természet csodáiban.
- Siker kísérje utadat a napig, amíg eljutsz egy elf faluba, ahogy te nevezted élőhelyünket. Sajnos még errefelé is veszélyben vagy, hisz ide már csak kevés idegen jut el, csodálom is, hogy megtaláltad ezt a helyet. Persze lehet, hogy ez nemes szívednek is dícsősége, amit Apám és népe szívéllyel fogadna, de ezt nem tudhatjuk - mondta halkabban, ami mély koncentrálását tükrözte. |
-Egyszer szeretnék eljutni egy elf faluba*mosolyogta*-Az emberek szerint visszataszító a jobb kezem*felemeli a démoni kezét és sóhajt* |
- Minden elf faj máshol él, máshogy épitkezik - kezdte halkan, amint megigazította haját, amit a lágy fuvallatt kissé összekócolt. - Mi a természet legeldugottabb részeit választottuk. |
-Néha jó különcnek lenni*mosolyogta*-Ti tündék hol éltek?*nézettt kérdően a lányra* |
- Köszönöm, bár még különcnek is mondhatom magam, hisz Apám kinézete teljesen eltér az enyémtől. De Ő szerinte így jó, ha különbözünk - mondta mosolyogva, miközben pár fa levelén gyengéden végighúzta ujjait.
A nap még bőven nem akart lenyugodni, pedig már ideje lett volna, mégis az égen tündöklött, beragyogva a természet kincseit. |
-Igen*mosolyogta még mindíg Idhreniel arcát nézte*-Gyönyörű vagy*suttogta alig hallhatóan* |
- Van jó oldala is ennek, sőt, az egész csodás lenne, ha ezek az összetűzések nem lennének. De mint látod, még vagyunk páran, akik igyekeznek jóindulattal lenni az emberek és más lények felé. |
-Ezt gyakran elfelejtik az emberek*sóhajt*-Kár, hogy elfeledtek titeket |
[1620-1601] [1600-1581] [1580-1561] [1560-1541] [1540-1521] [1520-1501] [1500-1481] [1480-1461] [1460-1441] [1440-1421] [1420-1401] [1400-1381] [1380-1361] [1360-1341] [1340-1321] [1320-1301] [1300-1281] [1280-1261] [1260-1241] [1240-1221] [1220-1201] [1200-1181] [1180-1161] [1160-1141] [1140-1121] [1120-1101] [1100-1081] [1080-1061] [1060-1041] [1040-1021] [1020-1001] [1000-981] [980-961] [960-941] [940-921] [920-901] [900-881] [880-861] [860-841] [840-821] [820-801] [800-781] [780-761] [760-741] [740-721] [720-701] [700-681] [680-661] [Korábbi]
|