|
Témaindító hozzászólás
|
2007.05.01. 18:56 - |
Csináltam egy új színhelyet,hogy legyen egy sajátom is :-) Mindenkit várok szeretettel :) |
[463-444] [443-424] [423-404] [403-384] [383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*Halkan kiosont a fiú után és mosolyogva nézte,hogy mit csinál.^^ A kérdésre pedig már mögötte állva válaszolt,közben a fejét a vállára tette.*
Nem kérek semmit,már szinte nem is fáj a lábam.Amit kérek,az már itt van...nálad jobb dolog úgy sem történhet velem,köszönöm!*súgta hálásan* Nem jössz inkább te be? Kicsit te is lepihennél... |
Szó sem lehet róla!*mondta határozottan,majd felkapta a lányt és a szobába vite,ahol óvatosan letette az ágyra* Most te szépen itt maradsz és nincs vita! Megsérültél,pihenned kell!*egy puszit nyomott a homlokára,majd kiment a konyhába mosogatni,közben halkan dúdolgatott is.*
Vigyek be valamit?*kiabálta be* |
Még el is mosogatsz? *pislogott meglepetten* Hát te egy angyal vagy,el sem hinném,ha nem látnám. De,ha akarod szívesen segítek neked.*ajánlotta fel kedvesen* Csak a lábam fáj,a kezemnek semmi baja.Odaülök és a mosogatás nekem is menni fog,te már kitettél magadért...*mosoly* |
Örülök,hogy ízlik,mert tudod a húgom sokszor eltolta a tálat,mikor csináltam neki,bááár...ha jobban belegondolok,talán csak azért,hogy ne kelljen bevallania,hogy ízlett neki...*nevetett* Ha megetted még el is mosogathatok...*felvillantotta legkedvesebb mosolyát,hogy jobban elragadtassa a lányt xD* |
*Bizalmatlanul nézett a tálra :D,de azért beledugta az ujját és megkostolta.* Mennyei! Ez nagyon finom!*mondta a száját nyalogatva és neki is esett az ételnek* Ha ennyire pazarul főzöl,azt hiszem,hogy mától csak te fogsz,bár az is igaz,hogy így hamar el fogok hízni...*nevetett* Hol tanultál meg ilyen finom rántottát csinálni? Ennél jobbat még életemben nem ettem...*és csak tömte és tömte magába :D* |
Nyugi,a húgomnak is sokszor csináltam vacsorát és soha nem volt rá panasz...*mondta mosolyogva,közben már az utolsókat kavargatta az ételen.  xD*
Már kész is...és most tessék megkostolni!*szedett két tálba,az egyiket a lány elé tette és mosolyogva várt* |
Gondolod,ha megbántam volna,most itt ülnék és arra várnék,hogy kész legyen a finom vacsora? Nem tenném ezt,hanem egyenesen a szemedbe mondanám...*mosolygott* Ugye tudod azért,hogy mit csinálsz?*a fiú kezét figyelte :P* |
Ezt kérned sem kellett volna,mert már én is nagyon éhes vagyok.*mosolygott,majd felkapta a lányt és a konyhába vitte.Letette a székre,majd a hűtőhöz lépett és kivett belőle pár szem tojást.Úgy döntött,hogy rántottát fog csinálni,mert talán az még neki is megy. xDD*
Mondd csak Kirara,tényleg nem bánod,hogy csak velem vagy? Tudom,hogy az ember életében fontosak a barátok...Egy kicsit sem haragszol?*kérdezte halkan* |
Hát persze,hogy lesz újabb alkalom,hisz mindenkit elüldöztél mellőlem,mostmár téged nem engedhetlek el.*nevet* Csak vicceltem,ne félj,de szeretném,ha velem maradnál...nem is jó egyedül és szertek is veled lenni.A lábam pedig már egész jól is van ettőla puszitól...*mondta mosolyogva,majd ő is adott a fiúnak egy puszit az orrára* Be viszel a konyhába? kicsit éhes vagyok.*már korgott a gyomra :P* |
Szóval...szóval lesz újabb alkalom? Jól hallottam?*kapta fel a fejét reménykedve* Ez azt jelenti,hogy maradhatok...igazán...?*erős és kemény férfi volt,most mégis egy kicsit meghatódott :P*
Most boldoggá tettél és remélem,hogy a lábad is hamar rendbe fog jönni,hogy újra együtt szaladhassuk,mint régen...*óvatosan a kezébe vette a lány lábát és egy lágy csókot nyomott rá  * Köszönöm...*suttogta hálásan a lánynak* |
Nem! Nem a te hibád volt,mert én voltam ügyetlen! Mostanság inkább a ház körül dolgozgattam és rég nem futottam már,kiestem a gyakorlatból.*nevetett zavartan* Mióta Suzuna és ma már Keyshia is elment,azóta nincs annyi dolgom és jó ötletnek tűnt egy kis futás...máskor majd bemelegítek...*ujjait a fiú ujjai közé kulcsolta és próbálta felvidítani mosolygásával ^^* |
"Milyen gyorsan ver a szíve,mégis...valahogy ez a gyors ritmus olyan békességgel tölti el a szívemet...nagyon szeretem őt..." *gondolta*
*Közben lassan beértek a házba,ahol letette Kirarát az ágyra és gyorsan jégért ment.Beletett egy kisebb zacskóba egy adagot és a lány lábára tette.* Kicsit ugyan hideg,de lehúzza a duzzanatot,aztán,ha még mindig fáj,jó lenne,ha orvoshoz is elmennél vele...*mosolygott halványan* Ez is az én hibám...én és a buta versenyem...*lágyan és bűnbánóan megszorítja a lány kezét* |
Igen jól,csak nagyon fáj...*néha sziszegve a bokájához kap*
"Nagyon figyelmes lett az elmúlt időben és,hogy aggódik értem...Annyira dobog a szívem,biztos érzi ő is."*gondolta,közben erősen kapaszkodott a fiú hátába* |
*Gyorsan utol is érte és ijedten kapta fel,majd leültette egy nagyobb kőre.* Jól vagy Kirara? Nagyon fáj? Ugye,ugye...ez a csalásod bűntetése...*mondta viccesen,hogy próbálja elterelni a lány gondolatait a fájdalomról*
Most szépen go haza...teszünk rá jeges borogatást,attól jobb lesz!*feltette a lányt a hátára és elindult vele* Jól vagy?*kérdezet meg kb minden második lépés után xD* |
*Nem válaszolt,csak futni kezdett. xD*
Ha nem vagy elég gyors,lemaradsz és látni sem fogsz!*kiabálta vissza,de megbotlott egy kiálló fának a gyökerében és bukfencelve el is esett.^^"*
Aucs! Azt hiszem,hogy kiment a bokám...*mondta fájdalmasan* |
Ez nem is igaz! Nem hagytam magam,te egyszerűen csak elkaptál,mert túl gyors voltál én meg már akkor is lusta...*nevetésben tört ki,mert megjelentek fejében a régi képek xD*
Mit szólnál most is egy játszmához? A nyertes eldöntheti,hogy mit kér...Na?*lelapult a földre és várta az indulást XD* |
Egy séta az erdőben...az valóban jó lenne és legalább kicsit elfelejtenék mindent...Emlékszel,mikor még kislányként mindig megkergettelek? Persze gondolom,hogy csak hagytad,hogy elkapjalak.*mosolygott és az erdő felé vette az irányt* |
Mondtam már,hogy nem és hidd el,hogy az igazat mondom!*gyengéden viszonozza az ölelést* Nincs kedves egy kicsit sétálni vagy lepihenni? Bármit,csak megnyugtasson...*halkan suttogta és még mindig mosolygott :)* |
Te olyan megértő és kedves vagy! Te sem változtál semmit,mióta nem találkoztunk.Mindig bókoltál és bátorítottál,vígasztaltál,ha kellett...most rád van a legnagyobb szükségem!*magához szorítja a fiút*
Ugye többé nem mész már el? Ugye te nem hagysz el engem?*kérdezte halkan* |
Miért is ne lenne jó? Nekem nem az számít,hogy a barátom vagy a barátnőm vagy,hanem az,hogy együtt legyünk...úgy,mint rég!*gyengéden megszorítja a lány kezét* Miért haragudnék rád? Hisz ismerlek...mindig is ilyen voltál...Semmit nem sietsz el,mégis...a puszta jelenléted ad valami olyan jó érzést az embernek,amitől boldog lesz.*mondta kedves mosollyal* |
[463-444] [443-424] [423-404] [403-384] [383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
