|
Témaindító hozzászólás
[686-667] [666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
- Tudod Dana, lehet hogy híres vagyok, és gazdag, de a bandám tagjait és titeket leszámítva egy barátom sincs. A többiek szabadságon vannak, akire pedig szükségem lenne, eltűnt. Már rég... És a cég is a csőd felé hajt, semmi kedvem pihenni! Nincs hozzá erőm! - fakadt ki idegesen, majd egy mély sóhajjal lenyugtatta magát, és megitta kávéját. - Sajnálom, nem akartam elmondani ezeket. Ne figyelj rám, ezek a saját problémáim. Foglalkozz kérlek magaddal, Shindouval. - fordult a konyhapult felé, így háttal volt Dana-nak. |
*kicsit elszontyolodik hogy az apafelvidítós terve nem jött be, de nem adja fel, és Masahiro után megy* - De apa, akkor elmehetnél egy hétvégére egy wellnesshotelba, valakivel...Biztosan van valaki akivel szivesen lennél...*az utolsó mondatot bizonytalanul teszi hozzá* |
- Nincs kit meghívnom. Sajnálom drágám, de én már kinőttem a bulikból. Nyugodtan rendezzeek bulit, mert jó ötlet, de rám ne számíts kérlek. Bocsáss meg. - nyomott egy puszit Dana homlokára, majd szaggatott mozdulatokkal felállt, és kivonult a konyhába egy kávéért. |
- Komolyan gondoltam hogy lazítanod kéne, mondjuk rendezhetnénk egy bulit miután Shu meggyógyult, és ők zenélnének és te is azt hívnál meg akit akarsz. *Masahirora sandít és várja a reakciót* |
- Örömmel hallom kicsim. Örülök, hogy legalább neked minden jól megy, eltekintve Shindou balesetétől. - mosolyogta halványan. |
- Igazából, én sem vagyok itthon túl sokat. Tudod, azért nem kéne túlzásba vinned a munkát. Mindenkinek szüksége van egy kis bulizásra, tudod amikor kieresztik a gőzt. Hehe, érted? -hátradől és tekintete a csillárra téved- Egyébként mostanában nem lógok annyit suliból... |
- Biztos hamar hazaengedik, ennyi energiával pikk-pakk meggyógyul. - mosolyogta, aztán hirtelen elkomorodott. - Semmi baj nincsen. Csak sokat dolgozom... Sajnálom, hogy nem vagyok itthon veled. - mélyet sóhajtva lányára nézett, majd a már jó ideje kezében szorongatott cigire, amit végül el is nyomott a hamutartóban. |
- Szia! -üdvözölte ő is egy mosollyal arcán apját-Igen, remélem Shuichi hamarosan meggyógyul. -ásított- Apa, valami baj van? |
Dana után jóval később ért haza, teljesen fáradtan. Szemei karikásak voltak, jól láthatóan fogyott is. Per pillanat egy cigi lógott ki a szájából, ami frissen lehetett meggyújtva, ugyanis még alig égett el valami belőle.
Amint levette cipőit, és kabátjától is megszabadult, bevonult a nappaliba.
- Áh, szia kislányom! Minden rendben van? - erőltetett arcára egy meggyőző mosolyt, és így már nem is tűnt annyira kómásnak. Gyorsan lepakolta cuccait a dohányzóazstalra, és miután leült lánya mellé, mélyet szívott a káros anyagból. |
~végre itthon...~*már lement a nap, Dana önmagához képest későn ért haza, első útja a konyhába vezet, majd miután csillapítja éhségét a fürdőszobába, aztán letelepszik a kanapéra, és valami értelmes műsort keres a tévében* |
*elnézelődött, közben pedig a dallamra koncentrált, ami a fejében szólt. halkan dúdolva lépett le a járdáról. a kamion nem jött gyorsan és végülis megállt, mielőtt keresztülhajtott volna a fiún, de meglökte és a könnyű test cirka három métert repült, mire betont fogott. még eszméleténél volt, mikor a kétségbeesett kamionsofőr fölé hajolt. csak azt tudta, hogy valami nem okés és hogy nagyon fáj a jobb karja meg a lába és a feje is sajgott. aztán elsötétült minden... *
/keresek valami kórházat, vagy ha nincs akkor csinálok, és oda fogom írni a következőt/ |
*reggel korán felébredt és nagyon megörült annak, hogy Dana ott van mellette. aztán arra gondolt, hogy be kéne menni dolgozni, de nem volt sok kedve a dologhoz. végül mégis meggyőzte magát és óvatosan kimászott az ágyból, vigyázva, nehogy felébressze Danat vagy Ichigot. gyorsan lezuhanyzott, felöltözött, még visszatért a szobába, hogy egy puszit adjon Dana-channak, megcirógatta Ichigot és megbeszélte vele, hogy ma itthon marad és arra fog vigyázni, nehogy Dana meglépjen. ezután kilépett a házból és zsebretett kézzel a cég épülete felé indult* |
*hamarosan ő is elalszik, szorosan ölelve Dana-chant, kicsit még mindig tartva attól, hogy elmegy megint* |
*nevetve csiklandoz vissza, és miután csitulnak a kedélyek, Dana mély álomba merül Shu karjaiban* |
akkor nincs más hátra, mint előre! *mondja vigyorogva és csiklandozni kezdi Danat és Ichigot. persze, hogy hamar jut hely neki is* ezt nekteeeeeeek!! |
- nem tudom. *jelenti ki közömbösen, egy komisz mosoly kíséretében lehunnya szemeit* |
Oi, kimitachi! *szól rájuk vigyorogva* én hol fogok aludni? |
*leveti magát Shuichi ágyára, úgy hogy a fiú még véletlenül se férjen oda xD, viszont Dana figyel hogy Ichigo kényelmesen elférjen* - biztosan. *mondja halkan* |
*indul Dana után, de nem tudja mit feleljen* hát... nem tudom... ez a te döntésed volt... én persze örülök hogy engem választottál... de azért sajnálom Uruha-kunt. *mondja halkan, miközben belépnek a szobába* de... az a Kyosuke elég jó gyereknek tűnt... biztosan támogatni és segíteni fogja Uruha-kunt, szóval azt hiszem nem kell aggódnunk miatta *elég bizonytalan a hangja és mintha saját magát győzködné* |
*kicsit oldalbaböki a fiút, hogy na vajon mi?, aztán befejezik a mosogatást, Dana szó nélkül elindul felfelé, azért a lépcsőn hátranéz hogy Shu követi e* |
[686-667] [666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
