Témaindító hozzászólás
|
2006.03.22. 21:28 - |
Sziasztok, ha érdekel a karim nézzétek meg. Ezt a fórumtémát Rysha hozta létre a kedvemért (kicsit tájékozatlan létemre nem tudtam, hogy csináljak magamnak :DD) Szóval a fél szellemek faluja már a nevéből árulkodik, de leírok róla egy két tudni valót. Vezetője elvileg Kitsune, de előtte is létezett. A falut egy Merle nevű miko gondosan elrejti a hétköznapi szem elöl. Így nagyon nehéz oda találni, ki találni se könnyebb a személy csak új holdkor tehet próbát, mikor a falu láthatóvá vállik. Rossz szándékkal érkezők biztos nem nyerhetnek betekintést csak ha igen nagy erejük van. A falusiak békés fél szellemek és kerülik a harcot, de ez nem azt jelenti, hogy nem tudnak küzdnei :D Azonban csak Merle miko szokott ellátogatni és ő is csak újholdkor és a gyógyításhoz nem igazán értenek a fél szellemek többsége. Jelenleg olyan papnőt keresnek, aki hajlandó letelepedni a faluba és szintén fél szellem...
megj: legaranyosabb személy egy kis lány fél szellem Sayo (félig gyík démon félig ember)
kb ennyi |
[684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
Kicsit meghátrált a tűztől, még egy halandó ember is felfogta, hogy itt valami nincs rendben. El is feledkezett a bizonyos edény keresgéléséről. Kíváncsian nézett hol a tűzre, hol pedig Dantéra. |
-Persze*meggyújtja a fákat* |
Hirtelen a tűz furcsán kezdett el lobogni. Kavargott, a parázs trüszkölni tűnt, majd néha-néha, mintha alakokat formált volna: ismeretlen erdei vadak elevenedtek benne, táncoltak aranyló habjaiban. |
Nem válaszolt, csak mosolygott.
- Megtennéd nekem, hogy meggyújtod azt a pár fát? Addig előkeresem a főzőedényt - pattant fel, és lázasan gondolkodni kezdett, mégis hova tette. |
*Leül Kiyoko mellé*-Köszönöm, hogy ilyen kedves vagy velem |
- Zavarni... - kuncogta. - Felőlem örök életedre is itt maradhatsz, engem nem zavar - mosolyodott el. Közben leült a tűzhely mellé, és egy kis deszkán elkezdte összevágni a zöldségeket, persze előtte megtisztította őket. |
-Semmi gond*mosolyogta*-Ha nagyon zavarok akkor ha kell holnap elmegyek*nézett a nőre* |
- Város? Biztos valami nagy tartomány fia lehetsz. Én nem messze innen, egy kisebb faluban születtem, és ott tanultam, míg úgy nem gondoltam, hogy már megbírkózom egy falu védelmével. Amúgy érdekes az öltözéked. Láttam már démont, de még egyik sem volt ilyen érdekes számomra, mint te - gondolkodott. - Ühm... bocsánat... - sütötte le szemeit, miután rájött, hogy akár meg is bánthatta ezzel a másikat. |
-A városból.És te?*nézett kérdően* |
- Dehogy, semmi gond, csak furcsa ez a csöndes élet. Csupán ezen gondolkodtam el - mosolyogta. - Amúgy, honnan származol? - kérdezte, miközben beértek a templomba, annak is abba a részébe, ahol főzni szokás. |
-Valami gond van*nézett a nőre* |
- Nincs ellenemre, rég volt már társaságom - pillantott az útra, elgondolkodva. |
*Kiyoko mellett indul el*-Segíthetek a reggeli elkészítésében? |
- Értem. Sajnálom ha rossz emléket ébresztettem - motyogta halkan, majd abbahagyta a gyűjtögetést. - Nos, ennyi ebből elég is lesz egy darabig. Köszönöm a segítséget - mosolyogta, majd elindult vissza a templomhoz. |
-Csak félig vagyok démon és van rá okom, hogy írtsam a démonokat*nézett maga elé és folytatta a növények gyűjtését* |
- Igen - mosolyodott el enyhe pírrel az arcán. - És te? Szereted a tiéd? Bár kicsit furcsállom, hogy a saját fajodat írtod. Mondjuk biztos van rá okod - tekintett Dantéra egy pillanatra, majd visszafordult a növényekhez, amelyek eléggé elszórtan helyezkedtek el. |
*Elkezdi leszedni a piros növényeket*-Látom szereted a munkád |
- Köszönöm. Ha látsz ehhez hasonló füveket, azt kérlek szedd össze és majd kiválogatjuk melyik a jó, melyik nem - mondta, miközben megmutatta Danténak azt a bizonyos növényt. Vékony, magas szárú volt, abnormálisan nagy levelekkel. - Azok amelyeknek sárga színű a száruk, azok még rosszak és mérgezőek, míg amellyek pirosak, azok nyugodtan fogyszthatók és finom tea készíthető belőlük. Az őseink gyógyításra is használták őket - magyarázta átszellemülten, imádta a munkáját. |
*Kisétál Kiyokohoz*-Had segítsek |
[684-665] [664-645] [644-625] [624-605] [604-585] [584-565] [564-545] [544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|