|
Témaindító hozzászólás
|
2007.11.14. 17:49 - |
| *Nicoleall már egy sötét sikátorban sétálnak, a falaknak dőlve kábult, félholt emberek állnak, egy ajtó van a sikátor egyik sarkában, csak a zene dübörgését hallani ki* |
[522-503] [502-483] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
Mert olyan furcsák a szemeid,de...*megfogta két kezével a fiú arcát és magafelé fordította*...nem zavar különösebben*suttogta*Nem válaszoltál az ájánlatra...elfogadod?*kérdezte csábosan mosolyogva* |
| Észerevettem hogy amikor a szemedbe nézek kicsit szavarba jösz, szinte elkábulsz...ezért nézem a plafont, majd eljön annak is az ideje amikor elkábítalak*mondta selytelmesen moslyogva és a láyn szemébe nézve pár pillanatra* |
| Hozzám jöhetsz...Mármint,örülnék neki,h ha ott lennél,sosem lehet tudni,h ki követne hazáig,h megkostoljon és...kedvelem a társaságod is*mondta kedvesen,majd a plafonra nézett*Miért nézed a plafont? |
| És ugyan hova menjek? Nincs senkim...*mondta halkan, hunyorogva nézte a plafont* |
| Ezek ott kint nem suhancok,hanem férgek,legalább is az én szememben.Ezek nem azért ölnek,h csillapítsák szomjukat,hanem élvezetből.Láttam a szemükön,h arra vágytak,h könyörögni lássanak az életemért,h ott helyben minden gondolkodás nélkül megöltek volna,ha te nem vagy ott*mondta fintorogva*Nem is vagy te közéjük való,jobb is lesz,ha kiszakadsz valamilyen módón tőlük*győzködte édeskés hangon a fiút* |
| Talán az emberek közt kéne keresgélnem...mára már kihaltak a régiek...ma már csak a vérszomjas suhancok vannak...*a plafonra pillant majd a lányra* |
| Ez érthető*vígasztalóan simogatta meg a fiú hátát*De akkor milyen társra vágsz?Gondolod,h nincs még egy olyan vámpír,mint te? Te olyan...olyan emberi vagy*nézett mosolyogva a szemébe* |
| A vámpírok túl ridegek és vérszomjasak...csak vakon gyilkolnak, nekem nem egy ilyen társ kell...*sóhajt* |
Jól van,majd megpróbálom a fejembe vésni*leült mellé*Például mesélhetnél arról,h miért vagy egyedüllétre ítélve.Csak akad pár csinos vámpírlány is,ha már a halandókkal nem találod a közös hangnemet*nézett nagy,kiváncsi szemekkel* |
| Mondtam már, nem foglak megharapni, tudok magamon uralkodni*súgta és csábítosan nézett a lány szemébe, csak pár cm választotta el őket*Akkor beszélgessünk*leült az ágyra*Mit akarsz tudni? |
| De nem olyan,mint a tiéd...a tiéd rabul ejti az embert*súgta*De ne csókolgasd a nyakam...mindig attól félek,h kísértésbe esel!*lassan tolta el magától a fiú arcát*Inkább beszélgessünk,jó?*próbálta lefoglalni Lestat figyelmét* |
| És szerinted mi van bennem ami megállít téged? A szemem? Az nekik is van..*suttogja majd a lány nyakához hajol és lassan, lágyan megcsókolja, megsimogatja az arcát* |
| Az elején én is el akartam rohanni,de...van benned valami,ami nem engedte*mondta halkan,még közelebb menve*Olyan más vagy,mint azok az állatok odakint...nem méltók a társaságodra*mondta mosolyogva*Bár az is lehet,h nem simerlek eléggé...*tette hozzá huncutul* |
| Ugyan, bár nem látszik rajtam, örülök ha kiváncsi valaki rám és nem szalad el...*mondja halványan mosolyogva és mélyen a lány szemébe nézve* |
| Így már más*mondta megnyugodva és mosolyogva,majd közelebb megy Lestathoz*Ugye nem voltam sértő a félelmemmel és a kiváncsiságommal?Tudod én csak kiváncsi vagyok olyan dolgokra,amiket nem ismerek*nézett mostmár ő is a fiú szemébe* |
| Nem mernek bántani, és amíg nem hívom be őket nem léphetnek be...egy egy régi törvény, amint valamelyik invitálás nálkül lép be ide azonnal porráég. Itt biztonságos*mondja halkan, holdszínű szemeivel a lányt nézi* |
| *körbenézett a szobában*Itt? Kicsit veszélyes egy hely...*lassan körbejárja és meg is csodálja*Én itt egy szemhunyásnyit nem tudnék aludni...ne értsd félre,nem a szoba miatt,az tetszik...csak...*néz az ajtó felé,a kintiekre gondolva*Sosem szoktál félni? |
| Gyere, nem mernek bántani amíg itt vagyok...*mondta nyugodtan majd megfogta a lány kezét.A kocsma másik végében a vörös bársonyfüggöny volt, mögötte egy ajtóval. Lestat félrehúzta a függönyt majd kiniytotta az ajtót és beinvitála a lányt majd ő is bement s becsukta az ajtótm ami hangszigetelt volt*Nos, én itt élet*mutatott a vörös falú szobára aminek közepén egy baldahinos ágy helyeszkedett el, a falakon festmények és egy szekrény egy sarokban* |
| *szó nélkül bólintott,tudta,h itt mások szabálya szerint kell cselekednie*Mondd csak...tudni fogják,h én nem egy megcsapolható áldozat vagyok vagy készüljek a legrosszabbra?*nézett a társaságra,akik egyértelműen észrevették,h a lány nem közülükvaló,Nicole érezte,h fenik rá a fogukat*Ugye míg veled vagyok,nem támadnak meg?*ment szorosan a fiú mellett* |
| Hagyd...*mondta kedvesen de határozonnan és megfogta a kezét* Ezek donorok, felajálják magukat a vámpíroknak,egyseket vérrel látnak el, cserében életben hagyják őket, így védettséget élveznek...*kinyitotta az ajtót és belépett, a kocsmában levők nagyrésze tisztelettel és félelemmel nézett rá* |
[522-503] [502-483] [482-463] [462-443] [442-423] [422-403] [402-383] [382-363] [362-343] [342-323] [322-303] [302-283] [282-263] [262-243] [242-223] [222-203] [202-183] [182-163] [162-143] [142-123] [122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
