Témaindító hozzászólás
[686-667] [666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
*hatalmas szemekkel nézi a kisegeret* de érdekes! nekem is van ilyenem valahol? *gondolkozik el, aztán Masahirora pillant* értem! természetesen mindent megteszek! és kevesebbet fogok aludni *zavartan vakarózik* |
Magának is nehéz volt bevallani, de van amit még az M&S nagyura sem tud. Szóval, egyszerűen éppoly kíváncsi volt mi az a daimón, mint Shuichi. Közben eszébe jutott, hogy már jó ideje kiment a konyhába Kita, remélte nincs semmi baja, de pillanatnyilag nem volt abban a helyzetben, hogy csak úgy leléceljen, meg megfordult fejében, hátha zavarná jelenlétével a nőt. |
- A mi villágunkban az emberek lelke a testüköön kívül ölt alakot. Ez a daimón. Amíg fel nem növünk képesek bármilyen állat alakját felölteni, végül ők is megállapodnak, egy olyan alaknál, amelyik a gazdájukra leginkább jellemző. Nézd!*mondja Shuichi-nek. Azzal kiveszi a zsebéből Pan-t, aki épp egy kisegér alkot öltött fel.* |
Kezdett szétállni már a feje, rég kellett már a szabadidejében ennyi felé figyelnie. De nem bánta. Kicsit meglepődött a lány kiáltására, nem szokott hozzá, hogy csak úgy leüvöltik a fejét, és még tegezik is.- Sajnálom, nem derült ki számomra... De, nyugodtan maradhatsz ameddig szeretnél, nem venném a lelkemre, ha ilyesfajta szülőkre bíználak...-mosolyogta zavartan, majd ismét Shuichi-nek szentelte figyelmét.- Segíteni kiválasztani a legalkalmasabb embert a munkára. Maga fog dolgozni velük, nem akarok senki olyat erőltetni, akivel gyűlölik egymást az első pilanattól kezdve. |
*leült az asztalhoz és kiitta poharából a pezsgőt, valószínűleg akkor találkozott Masahiro is Timmel mikor a kislány, a múlton nem tud változtatni, nem tudta hogy akkor miért is lesz dühös annyira, mikor Timről van szó, talán mert gyűlöli, mert a fájdalom amit okozott még mindig mardossa a szívét, az asztalra könyököl és homlokát tenyerével támasztja meg* |
*mostmár végképp nem ért semmi* mi az a dainó...dai... az a izé? |
/XD bocsi, akkor Lyraáé is visszavonva:P/ |
-Hát te még mindig nem érted*kiáltotta a lány* a szüleim megátalkodott gonosztevők, velük egyáltalán nem vagyok biztonságban. Minden áron hatalmat akarnak szerezni, ezért bármire hajlandóak. Még a gyerekek daimónját is elszedik.*könnyek szöknek a szemébe* |
igen...persze! csak...nem igazán tudom hogyan segíthetnék... de bármit megteszek! *határozottan kihúzza magát* |
/Az előbbi bejegyzés azon része, mely Lyra-hoz szólt, visszavon. ^^/
-Öm, persze...-válaszolt Lyra-nak. |
*kicsit meglepődik a kislányon...honnan tudja ki a főnök? Masahirora pillant és rövid szemlélődés után megérti:egyszerűen látszik és kész!* |
-Értem... Akkor megkeresem a szüleidet, és menj vissza hozzájuk, nem érdemes egyedül csatangolni a városban... Szerencséd, hogy az az alak nem ölt meg...-tekintett oldalra, majd igyekezett témát váltani. Főleg, hogy Shuichi-t kicsit hanyagolta, és mivel látta, hogy annak gőze sincs miről folyik igazán a szó, ajkait beszédre nyitotta ismételten, hogy bevonja valamivel a társalgásba.- Nos, Shindou-san... A munkát illetve, eddig még nem találtam megfelelő embereket az együtteshez, de igyekszem minden erőmmel, meg persze, szeretném, ha maga is segédkezne. |
*Masahiro felé pillant.* -Itt maradhatok pár napig?*kérdezte* -Szeretnék néhány napot pihenni, mielőtt eldöntöm mit csinálok. |
*nem nagyon érti a dolgot, de összevont szemöldökkel koncentrál (XD) és annyit azért leszűr a dologból, hogy rajta kívül mindenki tudja ki az a Tim és hogy ez a Tim nem valami jó ember...* |
- Sajnos túl jól... *tekintete komorrá vált, nem akart rontani a hangulaton, ezért a konyhába ment és ivott egy pohát hideg vizet, keze kissé remegett* |
-Mindeddig úgy tudtam, hogy a szüleim egy léghajó katasztrófában haltak meg. De nemrég megtudtam, hogy a nagybátyám valójábn az apám, és az anyám is él, aki a mesterem volt. Annyra megdöbbentem*szipogja a lány* Akkor szöktem el tőlük. |
Kicsit elkomorult arca, ismét feljött a bűnöző téma, de legalább mostmár tudta a nevét... Tim... Nagyon sajnálta, hogy volt annyira nagylelkű, és nem ölte meg a férfit. |
*Hirtelen Kita felé fordul.* -te ismered? |
-Nincs senkid sem? -kérdezte óvatosan, nem akarta elszomorítani a lányt, ájult állapotában lévő kiáltásaiból kideürlt, hogy szülei nem igen vannak. |
- Tim? *ökölbe szorul a keze* - Az a szemét még gyerekeket is fenyeget... |
[686-667] [666-647] [646-627] [626-607] [606-587] [586-567] [566-547] [546-527] [526-507] [506-487] [486-467] [466-447] [446-427] [426-407] [406-387] [386-367] [366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|