Témaindító hozzászólás
|
2008.05.03. 17:55 - |

|
[102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
Nem tudom... Azt mondták nagyon erős voltam.... Talán... De nem akarlak bántani se téged se az új barátaimat... Nem tudom..* csóválja a fejét* |
- A tudtomra adta, hogy nagyon szeretne megenni.....de szerencsétlenségére itt vagy te. Ennyi. És, monnd. Te szeretnéd visszahozni, a régi Haot? *kíváncsian fürkészi a fiú szemeit* |
Tudod.. Nem tudom hova atrtozom... A Tűz szelleme mindenképpen vissza akarja kapni a régi Haot... Tényleg jut eszembe... MIt mondott neked az elöbb???????? |
- Azért remélem igazán soha nem fogom rászorulni az erejére. A magam erejét sem szeretném túl sokszor használni. Jobb a békesség. Bár te ezt úgysem így gondolod.... |
Semmiség... *nézte a lányt ahogy az újjára huzza a gyűrűt, majd igen furcsa érzés támadt benne....* Ez tényleg felerősiti a szellemi erődet.... |
*nagyon meglepődött a kedves gesztus láttán, de boldogan vette el a fiútól*
-Nagyon köszönöm! Igazán kedves vagy. |
- Hoztam neked valamit.... Még amikor ideköltöztem akkor találtam.... Egy gyűrű.... Azt mondják megerősíti a természet erejét...és hát én nem sok hasznát venném..... Ugyhogy tessék..* odaadta a gyönyörű zőldköves gyűrűt a lánynak.* |
- Persze, persze semmi bajom. Csak..csak amikor valaki hozzámszól, akit nem látom. Kissé meglepődtem... *mondta egy halovány mosoly kíséretében.* Egyébként hol voltál? |
Jajj.. Egy pillanat és jövök.... * azzal elviharzott a szobából... Nem sokkal ez után megjelent a hatalmas ajtóban a Tűz szelleme... Közeledett a lány felé és felemelte a jobb karját, majd lesuhintott vele... De nem a lányra, hanem a mögötte ólálkodó lélekszívó démonra... Elkapta és a lány szeme láttára falta fel.. Mikor végzett közelebbhajolt a lányhoz és így szólt:* -Nem tudom mit lát benned Hao, de nagy szerencséd van tündér.... Most már rég a lakomám lennél ha nem lenne.... * Visszatért Hao és odakiabállt a Tűz szellemére:* Mit csinállsz??? * A Tűz szelleme eltünt és Hao aggódva odarohant a lányhoz* Jól vagy?? Nem esett bajod??? |
- Elképesztő. Te mindig meglepetésekkel tudsz nekem szolgálni. És tényleg tele van az életed szomorúsággal. De azért remélem mostantól ez másképp lesz. Vannak barátaid, akikre mindig számíthatsz és meleltted állnak a bajban! *rámosolyog* |
Nos hát, hogy is mondjam... Egy nap találkoztam egy idős hölgyel akit megtámadtak... Megöltem az összes támadót és a néni cserébe adott egy tanácsot.. Menjek el a közeli erőbe ott van egy forrás.. Abban kell megfürödnöm és erősebb leszek mint valaha... Így is tettem viszont a hatás nem az lett ami... A gyűlölet nagy része lemosódott róla és ezért vagyok ilyen... Egy tündér segített nekem akkor néni képében.. Természetesen a Tűz szelleme megölte és azóta próbál visszaterelni a gonosz útra... |
*hosszan bámul Hao szemébe*
-Érdekes és szomorú történet. És teljesen megértem, hogy mérges és csalódott vagy. Mégis... ugye abban a Hao Asakurában akit én ismerek nem csak gyűlölet van? Mert ha igen, akkor én nagyon félreismertelek. És azt nem szeretném. Én azt a Hao Asakurát szeretném benend mindig látni, ahogy velem viselkedsz! Kedvesen és sokat mosolyogsz! Felejtsd el a múltat! |
Ez a történet az én szemszögömből van.. Ha valamit hibásnak találnak a történetben, nem én vagyok a hibásXD. A történet egy Sagara nevű fiatalemberről szól aki beleszeretett egy Chidori Kaname nevű hölgybe.... Pár hétig dúlt köztük a szerelem.... Egy nap azon jött egy fiú nevén nevezve Daisuke.. Éppen Chidori ajtaja elött volt félholtan.... Sikerült kifaggatniuk és kiderült, hogy a fiút üldözőbe vette egy kis fiúcsoport... Sagara és Chidori úgy döntött, hogy segítenek... Chidori és Daisuke volt a csali a parkban amikor megjelentek az idegenek... Sagara lesben várt, hogy lőhessen (gyakorló lövedékkel!!!!!!), de valami hibádzott....és Chidori megcsókolta Daisukét és megmentett egy bandítát.. Sagara terve romba dölt, de mégis megmentette őket... Ezután hazamentek Chidorihoz... Valamelyest javult a helyzet otthon mikor Daisuke valami Dark nevű macsóvá válltozott és megcsókolta Chidorit aki igen élvezte a csókot..... Erre mégegyszer megcsókolta mire Sagara nem tudott mitt tenni elment... Így szakított Chidorival.. Vagyis fordítva.. Chidori vele... Aztán megjelent a színen egy Keiko nevű lány aki a bajban ott volt Sagara mellett és lelket öntött belé... MAjd jött Takumi aki beolvasott Chidorinak.. Én lenyugtattam a viszályokat és eldöntöttem Sagara többé nem létezik.. Így született meg a gyűlölettel teli Hao Asakura....... Ennyi lenne.. |
*kíváncsi tekintettel bámult a fiú szemébe* |
- Nos itt vagyok....*mondta és az ágyhoz kisérte a lányt... * - Űlj csak le...!! Nos akkor a történet amiért jöttél... |
*menent a vendégszobába, és leült az ágyra. A szoba szép nagy volt, tiszta, rendezett. A falon volt egy ablak is, ami nyitva volt. A szellő lágyan mozgatta a fehér függönyököket ide-oda. Sakurako odamnet és kinézett. S amit látott attól leesett az álla. A palotát körbe sűrű sötétség zárta magába. De nem maradt több ideje az elmélkedésre, ugyanis megjelent Hao* |
* egy hatalmas lépcsőn jelent meg fehér köntösben...* - Gyere beljebb!! Már vártalak!! Menjünk a vendégszobába... Ott a folyosó végén balra.... Sietek én is csak felöltözöm... |
* csodálattal nézett körül a hatalmas teremben miközben várakozott* |
* Egy kis koboldszerű lény jelent meg az ajtóban és bekíséri a lányt...* A gazdám már várta önt... Kérem várakozzon itt!! * Azzal eltünt az egyik ajtóban...* |
/utánozós!! :P/
* Sakurako ismeretlen tájakon kóborolt. Úgy gondolta fel kell fedeznie a világot. A tájat, ahol éppen járt, sűrű köd borította. Alig látott az orránál túlra, de ő csak kitartóan ment előre. Majd nemsokára a ködben valami nagyot látott körvonalazódni. Meggyorsította lépteit. Kíváncsi volt a hatalmas fekete árnyékra. Csak ment és ment, amikor hírtelen a köd elszállt, és Sakurako egy nagyon hosszú híd elejénél találta magát. Szemeivel követte a híd útját, miíg végül a hatalmas palota teljes valójában megnyilvánult előtte.*
- Váó! Ez elképesztő! Vajon kié lehet?
*elindult a hosszú hídon, majd amikor az ajtóhoz ért, kíváncsian pillantott a névtáblára. Asakura palota. Na nem semmi, gondolta magában, majd bekopogott* |
[102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|